Kicsi verseim
Hát akkor írok is pár verset.
Várakozás
Ha csak egyszer foghatnám a kezed
De sajna ellenem játszik az eszed
Ellenem bizony, mert még időt kér
Remélem szád egyszer az enyémhez ér
Várnék én rád, amíg csak élek
De a csalódástól ismét félek
Pedig messze van még az ősz
S engem a kételyekkel meg ölsz
Csalódás
Rád gondolok és elkap a sírás
De szeretlek, tudom ez szívás
Nem akarom hogy átláss rajtam
Remélem ezzel szívedbe martam
Mit mondjak, hát úgy is tudod
Érted bármeddig elfutok
Csak vágyódj utánam ahogy tudsz
És akkor majd te is utánam futsz
Halott szerelem
Csalódások érnek szépen sorban
De már úgy is ott fekszek a porban
Tudom, a szerelem ezzel jár
Engem is útól ért a magány
Igen itt van! Itt van a halál
Bárhova is bújok, megtalál
Még utoljára sorsom eléneklem
S itt véget is ér az én életem
Vég
Utoljára könnyek közt írok
Nem szégyellem, kajak sírok
Elegem van már belőled
Szívemből most kiöllek
Búcsút intek a múltnak
Hisz most szíven szúrtak
Az életet régóta szopom
Ezért a kést magamba nyomom
Könnyű lenne most meghalni
Mindent magasról leszarni
Vagy a tényekkel szembe nézzek?
Inkább szabad utat adok a késnek
Összeesek! Szét folyik a vérem
Segítséget senkitől nem kértem
De még most is csak téged féltlek
Élj tovább boldogan, erre kérlek
(tudom, hogy ez egy kicsit "csúnyára" sikerült, de így alakult....)
Gyűlölet
Gyűlölet lángját kezemben tartom
Szenvedés parazsa égeti a markom
A halál fejemnél feni kaszáját
Gúnyos mosoly húzza félre száját
Sötétség birodalmában elvesztem
Jégből épült fel újra a lelkem
Még utoljára a kést beléd döföm
S halványan de életem ki nyögöm
Talány
A pokolkapuja előtt állok
Megváltó halálra régtől várok
Ellenségem nevet a sírom felett
A "gyönyörű" halál, nekem csak az kellet
Lucifer rám néz, s majd kinevet
Az alvilág sötétségébe vezet
Találkozok régi ismerősökkel
Vitába szállok öreg hősökkel
Az mindegy, hogy mi a vita tárgya
Hisz már rég elhunyt a gyertya lángja
Ez a hely túl komor, nagy a magány
E versem nem más mint egy örök talány
Többet szeretnék
Huncut mosolyod sokat takar
De ez engemet nem zavar
Hisz tudom hogy őszinte
Szeretet van mögötte
Én rád gondoltam mindig
S eljutottunk barátság szintig
Jobb lenne már feljebb jutni
Szíved közepéig elfutni