jönnek a vágyak
fények és árnyak
múlnak az éjek
illannak végleg
nézem a képed
végtelen lényed
az emlékek szépek
de szívembe tépnek
nem tudom mit érzek
dúlnak a harcok
esztelen sarcok
zúgnak mint gépek
vágytalan létek
ágyak a tárgyak
féktelen vágyak
széthullott percek
rímtelen versek
nem tudom ki véd meg
végzetes élet
meztelen lélek
rettegve élek
hogy elvesztlek végleg
hidakra vágyok
de nőnek az árkok
folyton csak várok
de rád nem találok
nem tudom mire vágyok
földre a zöldre
jó levegőre
tiszta kék égre
végtelen térre
csendre és rendre
szép szerelemre
mindezek álmok
túl sokra vágyok
nem tudom mit találok
( Régebbi elmélkedéseim egyike )
Vers