Főoldal » Blogok » purzsasattila blogja » Vers

Mikor megszületünk, őszinte, gyermeki a mosolyunk!

Ezt a mosolyt őrizgetem azóta is...

Mert a mosolyban minden benne van, az egész életed!

A blogot szerkeszti: purzsasattila

purzsasattila blogja

Vers

Furcsa Mikulás nap

2011-12-08 15:05

Tak, tak, tik, tak, tak, tik, tak, tak,

Furcsán félre harangoztak.

Vén ketyerém, mondd, mit csinálsz,

Össze-vissza mért kalimpálsz?

 

Versnek biztos jó e ritmus,

Egyedi, de nem szabályos.

Mi ez, talán megint nyár van,

Ezért fürdöm izzadságban?

 

Kemény ágy és fehér falak,

Mikulásra nem vártalak.

Rohangáló orvos hegyek,

Én inkább most hazamegyek.

 

Fehér köpeny nekem beszél,

De a mondat hozzám nem ér:

Arrhytmia absoluta,

Ezt nem értem abszolúte.

 

Mellkasomon színes drótok,

Karácsonyi díszként lógok

Madzag végén, monitoron.

Kedves hölgy szól: most megszúrom.

 

Sípolások, fura nóta,

Nem szép dallam karácsonyra.

Ismét beszél fehér köpeny:

Kiütjük és minden rendben.

 

Szép kilátás, nem ezt vártam.

Még mindig kemény az ágyam.

Talán lassan hazamegyek,

Mert várnak rám az ünnepek.

 

 

 

 

A haza becsülete

2011-11-16 21:27

 

 

Mivé lesz ez az ország,

ha nagyjainkat sutba dobják,

s nemes eszméket sárba tiporva

munkálnak alantas érdekek...

Szobrok, terek s ősmagyar nevek

gátolnak tán célokat,

 a fejlődésnek béklyót ad

irodalom s művészet szava…

ez a szép új haza?

Hát romboljunk, s építsünk

szobrok helyére új Taigetoszt,

honnan beseperhetjük a „koszt”

-s mindent, mi szerintünk életképtelen-

sokat látott vén Dunánkba…

Kérdem, mi jöhet még ?

Majd feltúrjuk őseink nyughelyét,

hogy ott építsünk szebb jövőt ?

Hát elég!

Tiszteljük elődeink Szent nevét,

s őrizzük az eszmét,

-mitől Magyar a magyar-

a haza becsületét!

 

 

Születésnapra (Purzsás Attilának)

2010-12-17 19:47

Büszkén és meghatottan teszem el emlékbe ezt a verset ide a blogomba, amit születésnapomra kaptam kedves István barátomtól!

Köszönöm szépen!

 

Ábrahám István ( Vallejo )

Születésnapra
(Purzsás Attilának)


Barátom! Pimaszul hullanak a percek,
És nem érez szánalmat e konok idő,
S a homokszem mind, mi órádon lepergett,
Mint emlékhegy, lassacskán a földből kinő.

Barátom, e nap is olyan mint a többi,
Mégis kíván némi mérleget, számadást,
Mesélj az útról, hol eddig kellett jönni,
S Tiéd lett-e végül mit rejt a láthatár?

Barátom! Tudom nem haszontalan léptél,
S bár őrzött kincseid mind nem ismerhetem,
Mindig lesz körötted valaki ha félnél,
Már boldogulok egyenes gerinceden!

Barátom! Még köd időz jövő rejtekin,
De tudom az árnyat ugyanúgy viseled,
S tudom, ha sors megint arcodra legyint,
Kérges kézzel óvod bársonyos lelkedet!

Mit adhatok szeretet, bennem kélt szavak,
Születésnapodra e néhány gondolat!

Guszti 50.

2010-12-04 16:14

 Kedvenc sógorom születésnapjára!

 

 

Guszti 50.

 

Eljött hát ez a nap is, ötven éves lettél,

Készíthetsz számvetést, hogy mennyi mindent tettél.

De ne gondolkozzál ezen, inkább én elmondom,

Remek ember vagy biza, hidd el kedves sógorom !

 

Nekem aztán elhiheted, őszintén mondom.

Ha rohan is az idő, lépj át minden gondon,

Ne számolgasd az éveket, telnek úgyis gyorsan,

Keressünk hát inkább vigaszt egy jó pohár borban.

 

Ne törődjél semmivel, most ünnepelni kell,

Az egész piakészletet vedeljük hát fel !

Igyunk egy-egy pohárral minden egyes évedre,

Inkább másnaposság, mint ránc kerüljön képedre.

 

Amúgy sem sok az ötven, üde vagy még és friss,

Bírnád még a lépcsőzést, de azért jobb a lift.

Férfierőd teljében vagy, efelől nincs kétség,

Csak kár, hogy deréktájban kezdődik a merevség.

 

Maradj mindig vidám, még ha fáj itt is, ott is,

Fotelból felkelésnél segít majd a partvis.

Vagy ha mégsem sikerül, tán felsegít majd párod,

Csuda jó a házasélet, ugye most már látod ?

 

De félre most a viccel, kívánok minden jót,

Még legalább ötvenet, vidámat, nem fájót !

Kívánom, hogy a bánat soha el ne érhessen,

Drága Guszti sógorom, a jó Isten éltessen !

Kölcsönkapott idő

2010-07-09 20:20

mint szerelmesek fába egymás nevét

véste kérges szívembe minden percét

az élet

 

sokszor rám taposott gúnyosan nevetve

talpát a bűzös valót belém törölve

a sorsom

 

éld az életed mindig ahogy lehet

ne álmodozzál csak lépj tovább s feledj

és remélj

 

mert minden perc csak kölcsönkapott idő

s mint minden kölcsönt ezt is visszaadni illő

hát spórolj

 

s ha még kamatot is szab ki rád léted

pontosan fizess s a hosszabbítást kérjed

el ne véssz

 

mert rövid a földi lét e kényszerpálya

de néha az ember benne megtalálja

önmagát

 

1 2 3 4 Régebbiek

Jogi nyilatkozat | Felhasználási feltételek | Médiaajánlat | Impresszum