kitt blogja

Fájó szív

Mondd, mondd mi szúrja szivedet!
Tárd ki nekem, bántos lelkedet!
Szavald el mi, s ki fájdalja!?
"Egy már elhunyt ember anya!Isten nyugasztalja!"

Gyűlöllek!

Gyűlöllek, mert csak a kárt teszed nekem,
Gyűlöllek, mert tönkreteszed az életemet!
Jelenléted felzaklat, megzavar,
Eltűntetnélek, valahol mélyen, az avar alatt!

Ez az én átkom...

Beléptél az életembe,
Sugárzóan jöttél,
Számítottam félelemre,
S te mély kútba löktél.

Sötétség, félelem
Vesz most körül engem,
Elsüllyesztesz, eltiprod
az életemet!

Érzelmimet figyelembe nem veszed,
Csak mész, mész,
s tiprod tovább fájó lelkemet.

Életemnek egyetlen gyémántja voltál,
De már végem!Nincs többé boldogság!

Nyári napok

Látogasd meg kedvenc tengerpartod,
Élvezd szabadon a tűző napot!

Felejts el most minden bút, bánatot,
S pinehtesd szemed a gyönyörű tájakon!

Hallgasd a hullámok csapódását,
Kövesd az égen a felhők úszását!

Este a csillagok ragyogása nem ismer határt,
Gondolatban énis ott vagyok, találj rám!

Pihent szemekkel csodáld a napfelkeltét,
Jóleső fáradtsággal fogadd a naplementét!

Élvezd a forró napokat, heteket,
Ezúttal boldog nyári perceket!

Vénülő szerelem

Vénülő kézzel is fognám kezedet,
Nem tudom feledni fénylő szemidet.

Szerelmünk örök, pusztíthatatlan,
Köszönöm azokat, miket tőled kaptam.

Hűséget, bizalmat, szerelmet,
S hogy idáig foghattam kezeidet.