EGY SÖR MELLETT - CSENDESEN

azt mondtad fáj... és semmi részlet, éreztem
nem is kell több, mert fáj már az egész élet,
az este árnyai között megbújva pohárral
kezedben, pár korty sör csupán, azt is szabadkozva
- "tudom, hogy csóró vagy, ne költs rám",- fogadtad,
én meg hallgattalak, befogtam a szám,
negyven éved beszélt, álmaid temetve rég,
pedig osztályelső voltál, csendes, szerény,
munka, család, becsület - nem egy regény,
se meccénás, se jó helyen lévő ismerős,
a munkának meg nincs becsülete, viselős
a létezés, de, hogy mit fog szülni nem tudjuk,
jobb ha nem is gondolsz rá, ha szemünk lehunyjuk
lehet eltűnik ez a rohadt világ, varázsoljunk,
(ha tudunk) - két gyermek otthon nem csak vacsorát vár,
még várja azt is, hogy adj nekik jövőt, milyen kár,
hogy te sem vagy hajlandó megtanulni lopni, gázolni
másokon, pedig látod, erről szól egy ország,
az boldogul ki hatalmat lop magának, vele a pénz jön,
nagy pofa kell és gátlástalanság, képes vagy rá?
ugye nem, helyette húsod adod ételnek, véred italnak
és cipeled tovább kereszted, a remények halottak