Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
egy öregasszonyhoz aki járdán vonszolta magát
petruchio• 2016. április 28. 06:52
hajlott hátadon hordod
az évtizedeket, nem számolod
már az éveket és a történelmet
is felejtenéd - de beléd égett
a volt ifjúi akarat
hová lett?
mikor a pénztárnál számolsz forintot
fél kiló krumpliért, meg vettél némi csontot
levesnek - mert nem régen
a caritás hozzád vágott - hit telítetten -
pár csomag szav-idő nélküli tésztát,
igaz - ezért majd Istent imádni lépni kell,
együtt mormolni az imát a gyülekezettel,
tudom te megteszed
-tedd helyettem is-
mert én lelkemmel nem fizetek
petruchio2016. június 4. 07:15
Jobb állva meghalni, mint térden csúszva élni.
(Emilio Zapata)
merleg662016. május 26. 08:20
Semmi sincs ingyen, mindennek ára van
Régi tudás ez, de sajnos napjainkban
Felértékelődött! Hiszen csak az számít
Adni csekélységet, s kérni érte bármit!
Még lelket is, imádságba bujtatva,
Elhitetni így a mennyországba, nem pokolba
Juthatsz! De mindez sajnos benned van
Ha meghajolsz, soha nem élhetsz boldogan!
petruchio2016. május 1. 19:14
@Rozella: bele...- hozzá illik a versemhez....érzed a versem...köszönöm...
Rozella2016. április 28. 10:55
Testvéred a Zserbóban ül
pincsijével, épp a fodrásztól hozta,
a masnija olyan cuki kék lett,
és míg tejszínes kávéját issza
jár a szája fésületlenül...