Perc-szerelmek

Távolságot tartasz,
mit neked holmi
száz kilométerek,
tornyokat emelsz
és onnan lövöd ki
mérgezett nyilaidat,
míg én védtelenül
csak várok,
hogy elkezdhessem falaid
rombolását,
ám kezemben
illúzióvá válik
a holnap,
hisz nem hiszed
szavaim,
így egyetlen fegyverem
hasztalan,
hogy megértsd,

nem legyőzni akarlak.

Mert kékeszöld, mint a hatalmas óceán
én elmerülnék benne minden délután.
A nap is szereti, cirógatja szépen
bár fájdalmat talál, odalent a mélyben.
De nem illik bánat, ilyen angyalkához
arcára e pár sor, talán mosolykát hoz.
Na és a "környezet", áldva minden jóval
hát szeretgetem most, de sajnos csak szóval.
Formás dombok, szirtek, hívogató partok
vágyom, hogy ott legyek, immár attól tartok.
Persze ez csak álom, hisz másé már e táj
de csodálni lehet, bár tudom több nem jár.
Így csak azt kívánom, derüljön ki az ég
s boldogság töltse meg a gyönyörű szemét.

Vörös volt és megnyerő,
kire azt mondod: Ím a nő!
Csupa báj és kellem,
hozzá egy kedves jellem.
Minden téren otthon lévő
és szívvel kedvedre tévő.
Meggyötör vagy megbabonáz,
éppen mi az, amire vágysz.
Karjaiban futó idő,
jelzi milyen jó szerető.
De ha letelt időd végleg,
fizetni kell, hisz ez a lényeg.
Olcsón drága nő, ma mást nem kérek,
de hozzád biztos visszatérek.

Gyorsétterem, modernkori fogadó,
nincs bent semmi, szép vagy megkapó.
Egyenruhák, tanult mosolyok,
rohanó emberek, durva modorok.
Most figyelj!- suttogják a falak.
Melletted áll, egy mesebeli alak.
A lélek érzi, de a szem nem látja,
eltakarja a hely negatív "varázsa".
De ekkor, a "gyűrűk ura" megelevenedik,
egy igéző szempár nyomban megjelenik.
Kinek szépsége így betölti a teret,
minden bizonnyal, csak egy Tünde lehet.

Formás dombok, végtelen völgyek,
lankás hegyormok, gyönyörű földek.
Minden zeg-zug ezernyi csodát rejt,
az összes kitérő a mennybe juttat el.
Bejártad már sokszor északról délre
és visszatértél mindig az út elejére.
Kemény talaját érezni élvezed,
kis hibáit mind ékszernek veszed.
A nedvesen és buján még vonzóbb tájat,
elhagyni nem tudod, csak ha nem nő szárnyad.
A legcsodásabb táj, mi a földön lehet
engedd hogy a tested vándora legyek.