o blogja
GondolatokGondolat
Eltűnt az őszinte bizalom és feltűnt hideg fenntartás
Arra, hogy óvjam a kapcsolataimat már nincs bennem affinitás
Az invitálásokat gyakran kihagyom, másképpen vigadom, felnevelt a hajtás
Kevés az igényem társaságra, de ez nem miattad van bajtárs
Kevésbé visel meg csalódás, csak járom az utam
Párkapcsolat fogalma erőlködések közben elkopott agyamban
Elviselem a kritikát és vállalom a vállalhatatlant
Kimondom a kimondhatatlant
De éppen ezért nem érti senki
Utcán elnézve az embereket, itt csak háború fog rendet tenni
Nem hiszek Istenben, ennek ellenére gyakran fogadkozom
Megnyugvást csak az nyújt, ha a valóságtól elrugaszkodom
Nekem van
Van nekem családom és van nekem csapatom
de mégis megóvlak még téged
van ezer barátom,volt nekem tanárom
lesz egy halálom mikor végleg kihunynak a fények
ezek az igaz tények,
körülöttünk ember szerű lények
a lényeg, hogy mindig légy hű önmagadhoz
más miatt soha se változz
,hisz neked is van családod és rengeteg barátod
ezt tudom mert valamiben én voltam a tanárod
bízva abban,hogy önmagad megtalálod
Én elvettem az életed és elvettem a múltad
két év alatt mégis megtanultad
, hogy nem minden a szerelem
az élet csak 1 küzdelem
velem vagy nélkülem
Mert van nekem egy családom és van nekem egy csapatom
és ott vagy nekem még te is
, de az élet egy küzdelem,egyedül vagy hátat fordít Isten is
Viszont nem dőlt meg birodalom, őszintén mondhatom
csak változik most minden,a változás meg kell ,hogy valami erősebb legyen
Nyertünk meg csatákat, éltünk meg vitákat
, de te soha sem voltál velem
Hisz igazából nem is te fogtad a két kezem
Ketrecbe zártad magad,de megesküszöm e szent helyen
Megismerlek még egyszer csak maradj még itt velem
Éljünk át még egyszer mindent,először is megérte
Csak azt kérem most legyél tényleg TE
Életemben igazán először szívem ezt kérte
...csak,hogy legyél Te...
Elmennék...
Elsétálok..
Nem hagyok lábnyomokat sem nektek emlékbe
Az otthonom rám vár majd mint egy vendégre
Nincs marasztaló szó, karom után nem kap senki
Tisztán érzem fáradt szívemben, hogy ideje menni
Itt számomra már tudom, hogy sehol nem terem babér
Pedig esküszöm kerestem buzgón mindenhol
Büszke vagyok magamra, nevem adtam az igazért
Ennek ellenére, környezetem minden nap kirabol
Évek alatt csipkedett apró darabokat
Fizetett tarka, de hazug szavakat
Ittam szomjasan mérgező ígéreteket
Hallgattam boldogan hamis dallamokat
Voltam fiatal...voltam csendes és igazán félénk
Aztán szépen lassan az Élet hátamba szúrta a kését
Már hamar emelem hangom, és kimutatom fogam fehérjét
Felnőttem és a naivitás nem hozza a lehetőségek végét
Voltam én első szerelem, de volt nő tenyere is kezemben
Szeretkeztem fiatalon szabadban,majd bujkáltam emlékekben
Vágytam az Édenkert tiltott hölgyére, de inkább hallgattam eszemre
Azt érzem néha mégis hibáztam mikor a fejemet a párnára teszem le
Voltam én jó is és rossz is, jártam itt is és ott is
Ha lezártam volna mindent indulnék innen akár most is
Gondolat
Alszotok!Éjjel van...de már közelít a halkan ébresztő hajnal
Mindenki az álmok földjén táncol, de én már kacérkodok a nappal
Kihűlt angol teát kortyolok, sodort cigarettát szívok és csak vagyok
Játszok a füsttel, merengek, közben jómagam elől, utánam szaladok
Itt vagy előttem...
Itt vagy előttem táncoló lányként Mikor szívünk egymástól esélyt kért Mikor kapcsolatunk útra kélt Véletlen találkozások, végtelen estékbe nyúló séták Éjjeleken át tartó beszélgetések, átrágott személyes témák Feküdtünk a fűben, nem okozott semmi akadályt Két elveszett fiatal egymásra talált Itt vagy előttem szerelmes lányként Kinek valóban mindene a másik fél Minden percet a társától kér Akiért minden kedvességet megtettél Itt vagy előttem kétségek között Mikor minden megváltozott, a régi élet elköltözött Itt vagy előttem mikor kimondtad, hogy vége Mikor kifolyt kapcsolatunk minden csepp vére Itt vagy előttem... Megbánó arccal, majd boldog szemekkel Amit akartál, mit tőlem kértél hirtelen életre kel Itt vagy előttem, ahogy nézel teljesen értetlenül Miért mondtam igent? Fejedbe kérdésként kerül Ebben a percben is itt vagy előttem... Nyugodtan alszol, lassú ütemben veszed a levegőt Én pedig csak bámulom a gyönyörű, felnőtt, fiatal nőt Itt vagy... De előttem van még lázadó, gyermek szemed Oktalanul féltékeny tekinteted, változó stílusod, apró kezed Napról napra nőiesebb alkatod, élettől izzó vörös ajkad Hatalmas szíved, emlékemben minden szavad Mit mondtál, és tettél fejemben örökre megmarad Angyali tekinteted, mint a végeláthatatlan óceán Nem tudni mit hoz majd, e nap után Teli vagy erővel, pedig csak adod magadat Én köszönöm, hogy láthattam több alakodat Itt vagy előttem, csak mosolygok és nézek Viszont itt vagyunk egymásnak is Úgyhogy néha nézz rám te is kérlek Itt voltál... Tudom, hogy még maradsz is Egy fiatal, gyönyörű, energiával teli nő Kivel ha beszélgetek, nincs titok, előkerül minden rejtett kincs Utaztam az időben! Átéltem mindent még egyszer újra Az előző versszak óta szívemre hullott egy egész év súlya Befejezem egy félkész versemet rólad, hisz amúgy is befejeztük A kusza sorokat most rendbe raktam, úgy érzem ezt megérdemeltük Igazából nem is vesztünk össze, az emlékek számomra pedig szépek Tegnap este véletlenül veled voltam, azóta fejemben közös képek Szeretnék olyan élményeket, amilyeneket anno kettőnknek hozott az élet Hiányzik az ilyen törődés, az otthon érzése, egy igazi társ közelsége Amilyen te voltál...
