Európa rejtélyes embere

II. Rákóczi Ferenc titkos élete
avagy
Európa rejtélyes embere

II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) vezérlő fejedelmünkről mi magyarok csak annyit tudunk, amennyit a magyar történészek megírtak, és amit az iskolai tananyagból tanultunk. Ám kevesen tudják, hogy a mai napig a nagyvilágban az ezotériával foglalkozók „Mesternek” tartják. A Teozófiai Társaság hagyománya szerint a társaság alapítóját H. S. Olcott ezredest egy indiai, egy egyiptomi és egy magyar mester avatta be szellemi úton. Egy teozófus nagymester C. W. Leadbeater Rákóczit nevezi meg a magyar Mesternek. II. Rákóczi Ferenc szerintük előző életében számos kiválóság testében élt. Volt Árpád vezér, Szent István és Nagy Lajos. Eszerint, a magyar történelem fejlődésében már korábban fontos szerepet játszott.
1701-ben, amikor megszökött bécsújhelyi börtönéből, a történészek szerint Lehmann kapitány segített neki. Szökésében többen inkább különleges pszichikai képességeit látják megvalósulni. Rákóczi érdeklődött az alkímia iránt, valószínűleg kapcsolatot tartott fenn Európa titkos társaságaival. Azt sem tartják véletlennek, hogy Rákóczi sárospataki várának „sub rosa” terméből indult ki a jakobinus mozgalom. Lehet köze volt a XVIII. Században megjelenő szabadkőműves és rózsakeresztes mozgalmakhoz is.
Mikes Kelemen azt írja, amikor a fejedelem holttestét a rodostói házból kivitték, a török őrök csodálkozva jegyezték meg: „Ez nem a ti uratok!” H. S. Olcott és C. W. Leadbeater szerint a fejedelem rodostói halálát és temetését megjátszották, vagy ő maga rendezte meg. Ha ez igaz, akkor felmerül a kérdés, hogy miért kellett ez az ámítás?
És itt lép be a képbe egy titokzatos ember, akiről senki nem tud semmit, azonban mégis sokat tudnak. Feljegyzések találhatók róla a francia nemzeti levéltárban, a francia külügyminisztérium levéltárában, a holland és az egykori porosz birodalmi levéltárban, a bécsi és a dán állami levéltárakban. Voltaire 1758-ban Frigyes porosz uralkodónak írt levelében ironikusan olyan embernek jellemzi, „aki mindent tud és soha nem hal meg.” Ő Saint-Germain gróf. Sokan állítják, hogy Rákóczi és a gróf egy és ugyanazon személy. Ha amennyiben valóban létezik, hogy egy ember képes egyszerre két testben élni, akkor nem zárható ki az azonosság. Mikes Kelemen egyik levelében megemlíti, hogy Saint-Germain gróf meglátogatta a fejedelmet Rodostóban. Ha materiálisan nézzük a dolgot, így lehetetlen, hogy egy emberről legyen szó. Azonban van egy furcsaság az ügyben. Saint-Germain gróf azt állította magáról, hogy ő Rákóczi elsőszülött fia. Eredeti neve Rákóczi Lipót Lajos György József Antal.1696. május 28.-án Sárospatakon született és a fejedelem első feleségétől származik, aki a Thököly családból származó lány. Bécsi parancsra rabolták el és halottnak nyilvánították. Valójában Párizsba vitték, majd az utolsó Medici herceg, Gian Gastone pártfogása alá helyezték.
Furcsa, hogy a történészek Rákóczinak csak egy házasságáról írnak: „egyetemi tanulmányait követően az ifjú Rákóczi (sógora, Aspremont Ferdinánd gróf tanácsára) önállóan döntött házasságáról, s az udvar engedélye nélkül feleségül vette Sarolta Amália hessen–wanfriedi hercegnőt, akinek apja Károly hessen–wanfriedi őrgróf (1649–1711) és anyja Alexandra Julianna leiningen–dagsburgi grófnő (1651–1703.) Az esküvőt 1694. szeptember 26-án tartották a kölni dómban, s a párt maga a választófejedelem, József Kelemen bajor hercegérsek adta össze. (Rákóczi felesége nagynénje, az orléans-i hercegné révén rokonságba került XIV. Lajos francia királlyal is.)”
Ha összevetjük az időpontokat, ha valóban létezett Rákóczinak korábbi felesége, akkor Lipót Lajos megszületéséhez Rákóczinak házasságtörőnek kellett lennie. Sarolta Amáliától két ismert gyereke született a fejedelemnek. József (1700. augusztus 17.- 1738. november 10.) és György (1701. augusztus 8. – 1756. június 22.) Ezen kívül 1706. november 16.-án született egy kislány is, akiről a történészek bizonyosan állítják, hogy nem Rákóczitól származott. Ez a kislány csak pár hetet élt.
Ugyanakkor érdekes, hogy Rákóczi 1737-ben közzétett végrendeletében egy harmadik, meg nem nevezett fiút is megemlít, mint örököst. Ha pedig névtelenül megemlít egy fiút, akkor a fejedelemnek tudomása volt arról, hogy ez az elsőszülött gyermek él. Nevét valószínűleg azért nem említi meg, mert a fejedelem félt, hogy merénylet áldozata lesz, hiszen elsőszülött jogán elsőszámú örökösnek számított. Lehet, hogy Saint-Germain azért látogatta meg a fejedelmet Rodostóban, hogy apjának életjelet adjon magáról? Egyes állítások szerint Leopold George néven 1691-ben vagy 1696-ban született. Ha 1691-ben született, akkor lehetséges, hogy a történészek által nem ismerten valóban volt Rákóczinak egy első felesége, vagy házasságon kívül született gyerekről van szó.  Felmerül egy olyan állítás is, hogy XIV. Lajos testvérének özvegyétől született a gyermek. Rákóczi végrendeletében meghagyta, hogy a szívét egy franciaországi kolostorba vigyék. Amikor a kolostort lebontották, a fejedelem szíve eltűnt. Elgondolkoztató körülmény, különösen, mert a francia királyi családhoz Rákóczit szoros kapcsolat kötötte. Magyarországi szabadságharcát a francia király többféleképpen támogatta.
Ugyancsak furcsa és elgondolkoztató és Saint-Germain gróf valamint Rákóczi azonosságát támasztja alá, hogy von Gergy hercegnő azt állította, 1710-ben találkozott Velencében Saint-Germainnal. Nagyjából 45-50 év körülinek írta le a grófot, aki átlagos testalkatú, kreolbőrű és barna hajú, ízlésesen öltözködő, feltűnően jó módú férfi volt.
Ha a gróf a források szerint legkorábban 1691-ben született, akkor ebben az időpontban maximum 18 éves volt, ami kizárja, hogy középkorúnak nézzen ki. Rákóczi ekkor 34 éves volt, ami inkább közelít a hercegnő által saccolt korhoz, bár itt is legalább 10 év különbség adódik.
Una Brich említi a „The Comte De Saint-Germain” című írásában: „Saint-Getmain gróf utazásai évek hosszú sorát töltik ki és számtalan országon keresztül vezetnek. Perzsiától Franciaországig, Kalkuttától Rómáig ismerték és tisztelték” XV. Lajosnak barátja és a tanácsadója volt. A király Chambordi kastélyában biztosított neki szállást a gróf Franciaországi tartózkodása alatt. 1737-1742 között a Perzsa Sah udvarában tartózkodott. Oroszországban állítólag jelentős szerepet játszott Georg Orloffal együtt III. Péter cár megbuktatásában és segítette Nagy Katalint trónra lépésében.
Saint-Germain képességeiről szuperlatívuszokban írtak a korabeli szemtanúk. Állítólag folyékonyan beszélt angolul, németül, olaszul, spanyolul, portugálul, piemonti kiejtéssel franciául, görögül, latinul, svédül, oroszul, arabul, szanszkritul, kínaiul, és természetesen magyarul. Képes volt mind a két kezét használni, egyszerre tudott írni jobb és a bal kezével. Mesteri kardvívó volt. Játszott zongorán és hegedűn, gyönyörűen énekelt, fantasztikus zenei tehetséggel megáldva még operát is írt. Sokat beszélő, szellemes, szórakoztató társasági ember, aki szeretett udvari és arisztokrata társaságokban mozogni. Tökéletesen jártas volt a keleti ezoterizmus alapelveiben. Gyakorolta a meditáció és koncentráció keleti módszerét. Utazásai során szeretett álneveket használni. A teozófus Helena Blavatsky korának legnagyobb orientalista adeptusának tartotta.
Madame de Pompadourt is ámulatba ejtette fiatalos külseje és személyes varázsa, fantasztikus tudása, kifinomult műveltsége.
Történelmi tudása lenyűgöző volt. Részletesen és hihetően mesélt el olyan történeteket, amelyeknél nem lehetett jelen, ha amennyiben nem volt halhatatlan. Mágikus képességeiről is csodákat meséltek, melyekről E. M. Butler „Myth of the Magi” című könyvében részletesen ír. Pl.: „Amikor is XV. Lajos az unalomtól kínozva semmitől nem lepődött meg, St. Germain azzal a tettével, hogy egy hibás gyémántját olyan tökéletes kővé formálta át, amely rögtön háromszoros értékűvé vált, tágra nyitotta a szemét.”
Állítólag gyémántokat és smaragdokat osztogatott a bálokon. Hessei Karl herceg szerint St. Germain gyermekkorában a Medici családban nevelkedett, és a család avatta be a „rózsakeresztes” és egyéb rejtett tudományokba. Többen állítják, hogy gazdagsága sem a Mediciektől ered, hanem alkimista tudásának köszönhetően ismerte és birtokolta az arany, gyémánt, és egyéb nemes anyagok előállításának titkát. Az örök élet elixírnek és a bölcsek kövének is birtokosa volt. Életmódja gazdagsága ellenére aszkéta, aki a tárasági összejöveteleken nem evett, csak néha egy-két gyümölcsöt és gabonaőrleményekből készült kenyeret. Alkoholt egyáltalán nem fogyasztott.
Marie Antoinette királyné udvarhölgye D’Adhemar grófnő emlékirataiban („Souvenirs sur Marie Antoinette”) leírja, hogy előre megjósolta az 1789-es francia forradalom kitörését, a Bourbon-ház bukását és a királyi család pusztulását. Egy idézet az emlékiratból, melyet a gróf szájába ad: „Az idő közeledik Franciaországban, mikor az eddig távol tartott balsorsot a királynő már nem tudja majd befolyásolni. Akkor emlékezni fog Dante poklára, amely tőle függött: ’O királynő, ne kételkedjen, már eljött a nap’!!” Mint tudjuk, eljött a nap, amikor a király és a királyné feje hóhér által elvált a testtől, és a forradalom mindent elsöpört.
Pedig segíteni akart a királynak, figyelmeztetni őt, de Maurepas gróf lebeszélte a királyt, hogy fogadja. Sőt el is akarta fogatni, mire ő váratlanul megjelent az ármánykodó gróf előtt, figyelmeztette felelősségére és tettei következményeire, majd távozott. Később a guillotine közelében látták, amint a kivégzésére váró Dubarry grófnővel beszélgetett.
Állítólag a francia forradalom egyik titkos szellemi atyja, irányítója volt, bár ez csak akkor lehetséges, ha 1784. február 27.-én Kasselben bekövetkezett halála ugyanolyan megrendezett volt, mint Rákóczi Rodostói halála és temetése.
Tőle eredezteti Rudolf Steiner teozófus a „szabadság – egyenlőség - testvériség” eszméjét. Mivel Steiner szerint ezt a hármas alapelvet félreértették, ezért nem bontakozhatott ki és érvényesülhetett.
Ellenségei is akadtak szép számmal. Például XV. Lajos miniszterelnöke, Choiseul herceg német kémnek vélte, bizonyítékokat keresett ellene. Horace Walpole megírja, hogy az angolok, mint jakobinus ügynököt, letartóztatták.
Sokan csalónak, szélhámosnak tartották, de többen voltak, akik tisztelték. Személyesen ismerte őt többek között Voltaire, Rousseau és Casanova. 
Franz Graeffer „Recollections of Vienna” (Bécsi visszaemlékezések) című könyvében St. Germain grófját idézi: „Holnap éjjel utazom, szükség van rám Konstantinápolyban, majd Angliában, mert két találmányt készítek elő, amelyet a jövő évszázadban fognak használni – vonatokat és gőzhajókat.” Állítólag ezt az 1700-as években mondta, amikor még a vonat és a gőzhajó ismeretlen volt.
Virginia F. Brasington egy „rejtélyes idegennel” és Thomas Jeffersonnal foglalkozva írja: „Az Egyesült Államok alapításánál az első (még leendő) elnök kertjében megjelent egy csuklyás, halkan beszelő idegen, aki átadta a leendő címer tervét” (az USA címerét) és hosszasan beszélgettek.” Az idegent a gróffal azonosították.
Leadbeater „The Master of the Path” című könyvében írja, hogy találkozott St. Germain-nel Rómában 1925-ben. A Pincian dombi díszkertben beszélgettek a teozófiai társaság (Theosophival Society) munkásságáról.
Ahogy feltételezett apjáról, II. Rákóczi Ferencről azt állítják, hogy előző életében különböző alakban irányította a magyar történelmet, úgy a grófról is hasonlóképen gondolják hívei.
Állítólag ő volt Lord es Lady Bacon fogadott fia, Francis Bacon. Ő írt William Shakespeare, Christopher Marlowe, Spencer, Montaigne, Burton, Cervantes, stb. néven. Miután Angliában megjátszotta halálát és temetését, Európában, mint Valentine Andreas, Comte de Bagalis név alatt irt.
Mai napig szent meggyőződéssel vallják a teozófusok, hogy Saint-Germain gróf sohasem halt meg, a mai napig köztünk él!
Ki ő? II. Rákóczi Ferenc fejedelem vagy a fia? Misztikus, alkimista, diplomata, kalandor, kémikus, feltaláló, költő, zeneszerző, orvos, látnok, élő avatar, vagyis halhatatlan mester?
Erről ő maga tudna beszélni, ha élne és kilétét felfedné. Megítélésének és megismerésének legnagyobb akadálya materialista világszemléletünk, és az, hogy szélhámosok hada élt és él a mai napig a nevével vissza. Egyetlen ránk maradt műve, a „La Trés Sainte Trinisophie” (A Legszentebb Háromszoros Bölcsesség), mely bizonyítottan tőle származik.
A teozófiai iskola „Hét Sugár” elmélete szerint a világot fenntartó Intelligencia hét energiasugár, vagy emanáció révén irányítja a Földet és mindegyik élén egy halhatatlan Mester áll. Saint-Germain a hetedik sugár, a ceremoniális mágia mestere. Amerikai teozófusok „a magyar mester”-ként emlegetik. Hatáskörébe tartozik Észak-Amerika és Európa szellemi irányítása. Része volt az Amerikai Egyesült Államok létrejöttében és a magyar Adeptus jelenleg az egységes Európa kialakulását segíti. Ha ez igaz, akkor büszkék lehetünk Rákóczinak vagy a fiának számunkra ismeretlen, csodás tudására és arra, hogy magyar származású ember.