Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Kereslek
kicsikincsem 2016. október 22. 12:46
Mikor elmentél, el sem köszöntem,
hogy mivé lettél és hol, nem tudom.
Mintha nevetnél, mikor bámulom
az eget, tán mosolyogsz fölöttem.
Még kereslek... a nap sugarában,
felhők könnyében, szél erejében.
Hold fényében, Imák erdejében,
s érezlek a vihar tépte fákban.
Még kereslek... szélcsengők hangjában,
zajokban, a természet csendjében.
A vadak, őzek tekintetében.
Illatokban, kicsiny vadvirágban.
Még kereslek... madarak dalában.
Tavaszban, nyárban, őszben és télben.
A szívemben, az áramló vérben,
s érzem, itt vagy minden változásban.
Érezlek... kérnek és illeszkednek
ragaszkodó képek. Itt vigyázlak...
Ha akarom mindig megtalállak,
csak a földben nem... ott nem kereslek.
Ilona Zagyi Gáborné
Törölt tag2016. október 23. 15:59
Törölt hozzászólás.
okeanus2016. október 23. 13:33
ha hiszed ott van, belül magadban...
szép!
estvanbalog2016. október 22. 22:22
Nem vagyok a mában ...sehol egy fában...vagyok egy vágyban...egy megbújó virágban...szép lett Icus ...grat.
merleg662016. október 22. 22:18
Icus! Csodálatosan szép a versed! Gratulálok!
Pflugerfefi2016. október 22. 14:32
Nagyon tetszik!! Gratulálok!
Rozella2016. október 22. 14:23
Csodaszép! és annyira pontosan meg tudod fogalmazni! Remek vers!!