Őrni versei

Ronnie - Vers a snookerről

Zöld gyapjúposztó a snookerasztalon,
egy fehér és huszonegy színes golyó,
mely belökésre vár e fényes napon.
Frame! Ronnie kezében a dákó, forog,
gurul, fékez a crystalate s talál, piros
esik a lyukba, utána jön fekete,
az is lepottyan féltávolról. Nem titok:
a Rakéta tüzel - sportága mestere -,
telt házas látványosság minden fellépése,
gyors támadójátéka, igazi varázslat!
A Break így folyik: tizenötször a képlet
ugyanaz, nem téveszt, a szögek számítása
precíz, már százhúsz pontnál jár, nincs kímélet:
káprázatos terelés föl a sárgára
és lök tovább, zöld, barna, középre a kéket
nyesi, rózsa szédül, a közönség nagyon várja
a jeles száznegyvenhetet - total clearence -,
hogy a black-ball is sarokban pihenjen. Lélegzet
visszafojtva figyelnek, s lám, kitör a tapsvihar:
Éljen a snookerzseni, Ronnie O'Sullivan!

2012. Május 17.

Megjegyzés : A vers kedvenc snookerjátékosom, Ronnie O'Sullivan 4-ik Világbajnoki győzelmének tiszteletére íródott. Célom az volt, az angol szavakkal is keverve, hogy a játékot nem ismerők számára is olvashatóak legyenek a sorok, ezért egy 147-es, végiglökéses játékot ábrázoltam, amely nagy ritkaság a versenyeken, egyébként Ronnie a csúcstartója 11-el.
Frame : a snookerben így hívják a játszmát, a Világbajnoki döntőben 35 is lehetséges.
crystalate : műanyag golyó, az ősidőkben elefántcsontgolyóval játszottak.
Break : több is lehet egy játszmában, 1 pontos és 147 pontos is.
total clearance : a snookerben azt jelenti, ha minden golyót lelöksz a fehér kivételével, azaz letakarítod az asztalt.
black-ball : fekete golyó

A snookerasztal a golyókkal : http://api.ning.com/files/V9uWrBUwbLAPbUetnxMovaSbCG1Hadq*x4fs*o1ZS...

Vágyakozás - Májusi eső

Aranyat ér... szól a közmondás sok-sok éve.
Nem kérdéses: kell a virágzó Természetnek,
mindenkinek és kell nekem is, mikor felnézek
az égboltra; úgy kérlek: - Gyere! Szerelmesen
álmodozva, mint szomjazó, könyörgő vándor
hívlak - gyönyör esőcseppjeid a gondolatom...
Várom érkezésed, s Vágyakozva szivárványos
telt Alakodra, koppanó léptedre, az arcom
nyomja ablakom, gömbölyű formáidat látom:
Eljöttél, hogy Szerelmeddel öntözzed a napom!

2012. 05. 12.

Májusi ének

Orgonák, íriszek mosolyogtak kertünkben...
s úton-útfélen, ahogy jártam a vidéket
köszöntöttek, csodálatos mennyei illat
keveredett az akác és hárs virágával.
Színek kavalkádja kísérte minden léptem,
a kábulat megtöltötte érzékeimet,
szállt képzeletem: Szerelem szárnyán utaztam
napsütésben, a Tavasz szépséges hónapjában.
... Megérkeztek a gólyák, fenséges röptüket
láthattam, köröztek fehéren a tó felett,
békákat kutatva rejtekadó nádasban,
villám-fecskék rovarokat hajtva cikáztak,
- mint a vadászgépek zuhanórepülésben -,
kedvesen csicseregtek fészküket építve.
A ballagó diákok énekét hallottam:
Hej, de nagyon rég volt, hogy magam is daloltam!
Kiránduló társaság kacaját kerestem,
úgy vágyódok Szinyei Majális képére,
fő tartalmára: Emberként élni a korban,
amely megadatott nekünk - kellő méltósággal!
Ha lehetne, Májusfára másznék örömömben,
hogy Kedvesem hajába bokrétát köthessek!
... Estefelé járt az idő, rózsás-hangulat
ébredt lelkemben, a naplementét csodálva
ültem a teraszon - tücsökciripelésben -,
muskátlik színes pompája élt körülöttem.
Hector szimatolt, felkapta fejét a látványra,
a Természet meglátogatott Hölgy alakjában...
Május libbent tűzpiros fátyolban, sejtelmes
tánca álomkép lett, megigézte a szívem:
Ily gyönyörű jelenség, nincs a Földön párja!
Szőkésbarna dús haja hullámosan, lágyan
omlott vállára a feltámadó szellőben,
- mint Aphrodité - úgy varázsolta tekintetem,
csodás tengerkék szeme, finom, érzékeny arca,
magas termete, gömbölyű formái, - valóban
Istennő trónolt felettem, mágikus kísértet!
... Mikor felébredtem már a Telihold figyelte
a tájat... s Őt bámulhattam fénylő ragyogásában!

2012. 05. 08.

Anyák napi kívánság

"Engem vigyen föl a padlásra"
( József Attila : Mama )

Anyák napjára, mit is kívánhatnák Neked?
Olyan szépet és jót, amit gyermeked kérhet...
Talán azt, hogy ne a cselédsors legyen élted,
ne az italért sétálj apámnak üzletekbe...
Magaddal is foglalkozzál, a betegséggel,
amely beárnyékolja fényed két évtizede...
Ne így töltsed idődet: amely hajó már elment
s aki régen nem szeret, teszel kénye-kedvére!
Legyen virágos, tavasz hangulatú minden perced!
... Engem vigyél föl a padlásra, ha megkérhetlek.

2012. 05. 05.

Holdfény a Tiszán

Távolból hívó énekszót hallok... nézem
a képet: oly tündér táj, mely szívem csücske...
Csillagtüzes kék égbolt, Teliholdfényben
fürdik a szépséges vén folyó, álom-tükre
sok-sok nevezetes írásnak, költeménynek.

Fekszem vízpartján... képzelet szárnyán éltet
hullámzása: kis hajón ringatóznék Veled!
Régmúlt időkre hajló fák köszöntenének,
utaznánk Kettesben forráshoz és tengerhez,
gyönyörben átölelve lépnénk a Mindenségbe...

Varázslatos világ, ha így megérint az éjjel:
Csókjával áldaná Szerelmünket a Természet!

2012. 05. 03.

A fénykép :

http://api.ning.com/files/dgM*rbf3eHqaYse-SvwHzz31Nb5m3KJmvGZrG2YhT...