Angyal csókja

Angyal csókja

Úgy kívántam már a csókját,
majd bele őrültem
Egyik éjjel mikor megtörtént
az ágyamban feküdtem
Fehér szárnyán suhant felém,
karjával körülzárt
E pillanatban körülöttem,
az idő már meg is állt.

Kék szemével belenézett,
szerelmes szemembe
Fájó érzés markolt bele,
mélyen a szívembe
Most oly jó, hogy engem ölel,
gyönyörű angyalom
Elszólítja hamar tőlem,
törvény és hatalom.

Ifjú angyal nem élhet,
földi szerelemmel
Hiába is simogatom,
lágyan tenyeremmel
Úgy ölelem csodás testét,
magamhoz szorítom
Angyal arcát ezer csókkal,
gyorsan beborítom.

Szája lágyan reá talál,
szomjazó ajkamra
Majd elröppen észrevétlen,
a csendes hajnalra
Ennyi volt az angyal csókja,
mára már csak álom
Mézédes finom ajkát,
én azóta kívánom.