mezeimarianna blogja

számolgatod
számolgatom
mennyi van még hátra
mennyi telt el
közeledem
te is érkezel
még három nappal
és három éjjel

várod már
én is ugyanúgy
addig gondolatban
szeretünk
mert mindketten tudjuk
érezzük azt
egymásé vagyunk
egymásért születtünk

senkinek nem adlak
nem adhatlak
hisz enyém vagy egészen
s merészen
állítom
s vallom be magamnak
szerényen mondom el
szeretlek

egy vadkacsa pár
szállott ma le hozzánk
óvodánk udvarára
berepültek
a vihar hozta tán
vagy valami más
ki tudja
de kertünkben ők
megpihentek
a gyerekek örültek
csodájára jártak
úgy ahogy mi is
felnőttek
éhesek, ázottak,
fáradtak voltak
de az óvódában
körbenéztek
totyogtak lassan
udvarról-udvarra
csipegetve ezt azt
amit találtak
azután "leültek"
tollászkodtak
nálunk egy ideig
elbóklásztak
vigyázták egymást
figyeltek bennünket
azután elmentek
tovaszálltak
bevallom nagyon hiányoznak...
nem tudom azóta
merre járnak

még most is itt érzem
csókod-ajkad ízét
még most is bizsereg
tőle a bőröm
nélküled fázom
egyedül fekszem
hiányzol
hideg az estem

még ha testem forr is
ég a vágytól
ajkam őrzi szádat
ajkad hevét
ágyam őrzi kezed,
tested melegét
nélküled töltöm
az estét

ismerlek régóta
egy ideje már
vagy mert akarlak
jössz, mert várlak
és mikor érkezel
megölellek
csókolom a szádat
kívánlak

és sóhajok futnak
szállnak el a légbe
időbe vesztegel
minden édes óra
és túl gyorsan szalad el
a perc te újra elmégy
bár soha ne telne el
hogy velem így maradj

mert mikor itt vagy
boldog vagyok
nem érdekel semmi,
senki csak az,
hogy téged is így,
ilyennek lássalak,
hogy sohase múljon el
a pillanat