Ime, hát megleltem hazámat,
a földet, ahol nevemet
hibátlanul irják fölébem,
ha eltemet, ki eltemet.

E föld befogad, mint a persely.
Mert nem kell (mily sajnálatos!)
a háborúból visszamaradt
húszfilléres, a vashatos.

Sem a vasgyűrű, melybe vésve
a szép szó áll, hogy uj világ,
jog, föld. - Törvényünk háborús még
s szebbek az arany karikák.

Egyedül voltam én sokáig.
Majd eljöttek hozzám sokan.
Magad vagy, mondták; bár velük
voltam volna én boldogan.

Igy éltem s voltam én hiába,
megállapithato m magam.
Bolondot játszottak velem
s már halálom is hasztalan.

Mióta éltem, forgószélben
próbáltam állni helyemen.
Nagy nevetség, hogy nem vétettem
többet, mint vétettek nekem.
Szép a tavasz és szép a nyár is,
de szebb az ősz s legszebb a tél,
annak, ki tűzhelyet, családot,
már végképp másoknak remél.

1937. nov. 24.

József Attila

A blogot szerkeszti: mezeimarianna

Az élet

belém váj szálkátlanít lecsupaszít meggyalul darabokra vág, s átadva a végnek tűzre dob, hogy égjek, hogy fényt hozzak sötétnek majd pernyeként felemel s földre szór. Játszik velem.
Személyes

Törölt felhasználó	2010-09-07 14:58:29
húúú de érdekes Az előbb gratuláltam ehhez a vershez és nincs :) de külön igen :) nocsak .... Szóval gratulálok a körforgáshoz....ami látom,közben éledt :) Életté
mezeimarianna	2010-09-07 15:02:36
Ó javítattam,alakítgattam é hova tűnt nem tudom közben címet adtam de már rohanok is,még lehet átalakítom csak időm nincs..Köszönöm,hogy olvastál:)
jszeicz	2010-09-07 15:20:15
C'est la vie! Gratulálok.
mezeimarianna	2010-09-08 07:30:51
Köszönöm!!!:)