medvecske blogja

Mamamaci elcammog, medvécske marad. Ha mégis ihletem akad, a neve alatt brummogom azokat. Baj az nincs, sőt, csak egyelőre elszállt az ihlet, mos élem az életem, aztán a történetek következnek! Nagy-nagy baráti brumm mindenkinek!

Sztár fotók készültek ma a suliban. Szerencsétlen fodrász két órát dolgozott a hajunkon hogy elérje a fotózási állapotot rajtunk. Majd meg látják hogy sikerültek a képek. Mindenkinek olyan frizurát csinált amilyet mi el se tudtunk képzelni a fejünkön, de mindenkinek tetszett. 

Tízennegyedik  anyáknapja életemben. Az első háromra nem is emlékszem.

Anya mesélte hogy egy éves koromba az egyik ismerösömtől kaptam egy száll virágot és mondta hogy vigyem oda anyának mert ma anyák napja van.

Utánna bölceödében meg tanítattak velünk egy verset amit mindenkinek elmondtam még anyák napja elött de anya csak az nap hallotta elöszőr. 

Ez az első emlékem: ovodás voltam amikor előadtunk egy anyáknapi műsort anya végig sírta az egészet. 

 Ma anyák napi Isten tiszteleten voltunk és azt is végig sírta. Csináltam neki paípirból virágokat és pár verset kerestem inteneten és azt kézzel leírtam neki. 

óvodában nem értetem miért sír aztán késöbb rá jöttem azért sír mert örül hogy vagyok neki. 

Nem tudom mit írhatnék új vagyok itt. 14 éves vagyok (aranyos okos jól nevelt szép és a szerénységem a legföbb erényem) nem nagyon tudok verseket írni.