Egy pap lányának élete

Ma gyönyörű napsütésre ébredtem. A szobámba besütött a nap. Megmostam arcomat és átöltöztem, majd átmentem a templomba imádkozni és aztán leültem a papokkal és az apácákkal reggelizni. Tudom ez első olvasásra furcsán hangzik, de igen én egy pap lánya vagyok. Második éve élek itt a parókián a pápa engedélyével, mert még akkor fogantam mikor apám nem volt felszentelve és nem is tudott rólam. Szóval most itt élek velük. Reggeli után a templomba mentem, mert ma én fogok egyedül énekelni ugyanis a kórusnak máshol van fellépése. Apámmal megbeszéltem mit mikor énekelek és már mentem is a kórus helyére. Egyedül.  A szent mise elkezdődött és apámbejött a ministránsokkal. Elkezdtem énekelni. Többen is engem néztek, de én kinéztem magamnak a szent Szűz képét ami velem szemben lógotta falon és csak azt néztem. Mise végén a sekrestyébe mentem.

-Jaj lányom nagyon hálás vagyok.

-Köszönöm Pablo! -Pablo a pap, az apám, de mások előtt Pablonak hívom.

-Annyira szép volt. 

-Köszönöm gyerekek. -a ministránsok ugyanis az árvaházból szoktak jönni.

-Atyám egy férfi szeretne bejönni ide és beszélni önnel vagy Mary-vel.

-Hát engedd be!

Egy nagyon vonzó férfiú lépett be hozzánk. Még nem éreztem ilyet soha ha megláttam egy férfit. Úgy éreztem hevesebben ver a szívem és mindjárt elolvadok.