lélek-virágzás

vadrozsa•  2015. augusztus 28. 16:29

Szürke és fénytelen világba, akkor bújtatja lelkét az ember,
mikor megtöri az élet, sötétnek érzi a mákat. Lelkünkkel látunk igazán , ki kell nyitni minden lélek- ablakunkat , az elsiklott, apró szépségre szegezve figyelmünket, hogy csodás virágzást érzékeljünk meg magunkban. A legszebb bimbó fakadást saját lelkünk táplálja. 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

vadrozsa2015. szeptember 11. 20:30

Köszönöm Ametisz és Rozella a véleményeteket . Örülök, hogy ismét benéztetek hozzám.

Rozella2015. szeptember 3. 19:04

Úgy tűnik nekem a verseidből, hogy ezek nálad nemcsak gondolatok, hanem a lélek-ajtón is beengedett napi kis fények.. Egyébként nagyon valódiak és szépek! :)

Ametisz2015. szeptember 3. 16:49

Mindig amit gondolunk, amiről beszélünk befolyásolja azt, hogy mit érzünk....az érzéseink határozzák meg a cselekedeteinket és azt, hogy mi bukkan fel az életünkben....a jó vagy a rossz. Ha az ember pozitív változást akar elérni az életében, akkor azt kell tennie, hogy megtanulja kezelni, hogy milyen érzéseket enged be magába...a szépre és a csodás "virágzásra" kell igen....a figyelmünket szegezni!
Tetszett az írás...:)

embererika2015. augusztus 30. 20:58

@embererika: Na még egyszer :) Ha a lélek nyugalomra vágyik, meg kell adni neki azt, amik kívül vannak. Hagynod kell kinn, hogy szép életet élhess!
Ez, mi eszembe jutott értékes soraidból.
Szép estét

embererika2015. augusztus 30. 20:51

A lélek nyugalmát vágyva