legland blogja

Gyönyörködöm benned

 

Csak gyönyörködöm benned,

ma is és holnap,

amint karcsú derekadra fonja,

ujjait a nap.

 

S szemeid, mint csillagok az éjszakának,

örök fényei

a jövőm útjának.

 

Csak gyönyörködöm szavaidban,

mint harangszóban a gyermek,

mint arany zengésének a koldus,

ha elé vetnek egyet.

 

Sokáig akarok gyönyörködni benned,

amint éjszaka szemeidre a hold,

gyémánt fényéből álmokat vet.

Napot csókolok   

 

Virágokra, dalra nem akadtam,

csak szél űzte üres nyarakra.

Jajra, bajra, kihűlt kohók mélyén,

fekete salakra.

 

Napra, tűzre vágytam,

S a jég alatt, fagyott,

hideg szíveket találtam.

 

Aratni akartam életet, szerelmet.

Lekaszált mezők, üres földek,

a kaszámból rossz bot lett.

 

Virágokra, dalra nem akadtam,

de egy lányra a farkasveremben,

itt vagyok Te édes mostoha,

hogy napfényt csókoljak, hideg homlokodra.

Szeretném ha szeretnél

  

Leomlott már palotám,

volt gőgös, dacos, hirdette,

Isten után jövök tán.

 

Elhervadt már ligetem,

mennyi száraz ág,

sehol egy álom, sehol egy virág.

 

Elveszett már a Napom,

nem találom, pedig hogy ragyogott egykoron,

égen, földön, arcodon.

 

De megszülethet még, szép szíved ütemén,

vörös lánggal írt remény.

Szeretném, ha szeretnél.

 

Mindent itt hagyok         

  

Nem tudom még mit hagyok itt,

és mit viszek,

de üres kézzel nem megyek.

Szeretném elvinni mit adtál,

a szerelmet.

 

Mindent eladok, nem kell semmise,

a múltam nyűg, teher.

Majd filléreket dobnak érte,

penészes kacatok, az utca szemete.

 

Mindent odaadok, nem kell semmise,

sakálok siessetek, egyetek,

kár lenne, ha fajtátok éhen veszne.

 

Tudom már, mindent itt hagyok,

de elviszek egy pillanatot.

Egyetlen egyet,

mikor szemedben megláttam,

a szerelmet.

 

Jégszerelem

 

De hideg van itt bent,

Szívemen zúzmara bilincs,

Fázok, múltam átázott lomok.

 

De hideg van itt bent,

Se tűz, se kedv,

Mi meggyújtsa hamu szívemet.

 

De fázom itt bent,

Talán Te kedves, ha majd újra rám nevetsz,

Akkor tavasz leszek, újra virág,

Nem fagyott, fekete faág.

 

Nagy hideg van itt bent,

De kint már ébred a világ,

Rezzen az ág,

S rügyet bont rajt a napsugár.

 

De nagy hideg volt itt bent,

Míg forró szerelmed jégszívemen,

Életet nem repesztett.