kukkantsbeblogomba

De már nincs akinek, a gyermek
nem érdeklődik, a telefonját nézi;
szeme előtt fura pofák nevetnek,
eszében a zavar egyre nő, nem érti
de vonzza a szemét látványa.

Az öregek szeretnek mesélni
türelmük végtelen, s remélnek
hogy egy napon magára talál a gyermek,
hogy egy napon magára talál a gyermek;
eltűnik a káosz a gyerek fejéből.

Hol a Tudás fája, és hol tart szemmel
minket a Mi Urunk, Jézus? Aki
megmentett a bűnösöktől. Eszemmel
fel nem fogom, de szívem ismeri.

Mit ellene tesznek az, mi ellenünk
folyik, rabok vagyunk, ha bűnösék
gyarapodását támogatjuk, szemünk
észleli, de kezünkben illeték

Mi a bűnbocsátás, mi a hatása ,
Ha a bünös továbbra is kifoszt?
eredménytelen művelet - álca!

Hogyan védekezz tehát, megoldása
mindennek van: Ne válts mindent pénzre!
A büntelenség -örömhír szerinti mérce...

A szellemfaragó komédiások
nem a véső derék mesterei
egyébként sem oly hires faragászok;
kezük elit ülepét enyvezi.

Kenegetnek csirizzel léha kontárt -
ki úgymond, a közélet bajnoka; s
csak olyan székbe ül, mely nem derogált.
belöle így lesz népe zsarnoka.

Kerüld a szellemfaragókat, öccsém.
Közülük egyiknek sincs tejfoga;
ragad a mancsuk, eszük is ekkora.

Busásan fizeti öket az önkény;
ki a bársonyszékbe simán beragadt;
s az okos, közeléből, elszaladt.

Azon pózolt - befolyást fel se vesz
de kétsége törte le önbizalmát;
múböre arcára pírt tételez,
de azért ilyenkor is orráig lát.

Utazóládába viszi a pót
pofit, egyik sárga, sápadt a másik;
Körbe utazhatja vele - legott
a földet, este sosem vacsorázik.

Zuhanyzás után fényezi, s a máz
sötétben is tetre kész, orbitális;
kemping széken ásítva éjszakáz.
ne firtasd, eközben még mi mást hisz.

Keresztje könnyű, modern poliészter,
derekasan cipeli félkézzel.

Virág a kosárbann, indul anyám
közelharc a buszon, de mégse lökték
le, eladni viszi, nyár hajbalán.
mikor megjön, a kenyér barna friss még.

Apám korán kelt, négy óra körül;
A szalmát a cipőtalpába rakta,
s lement a mező felé egyedül.
gyalog 8 kilóméter, odaért hatra.

Két óra után nyilt a gyárkapu;
mire lassan hazaért, 4 óra elmúlt.
Ebéd után erdőre ment fáért.

Vele mentünk, a tesom le is sántult;
A balta levágta lábujját, hu
szaladtunk mind, s a doki visszavarrta...