kokaiagi blogja

2009. március 24. 11:42

Extrém sportok- Forma-1

Tudta-e, hogy…

· az első nem hivatalos Forma- 1es futamot még az első újkori olimpia előtt, 1894-ben Franciaországban rendezték?

· az első Forma-1es futamot a Renault magyar versenyzője, Szisz Ferenc nyerte?

· 1914-ig csak a francia futam szerepelt a versenynaptárban

· a világháborúk miatt többször is több évre felfüggesztették a versenyek rendezését

· az első nem hivatalos Magyar Nagydíjat 1936-ban rendezték?

· az első hivatalos világbajnoki futam, a Brit Nagydíj, 1950-ben a silverstoni pályán került megrendezésre

· az első Forma-1es világbajnokot Giuseppe Farina-nak hívják

· 1984-ben gyártotta a BMW minden idők legerősebb motorját, mely 1400 lóerős volt

· jelenleg gumikat csak a japán Bridgestone szállít

· motorokat pedig 5 cég: Ferrari, Mercedes, BMW, Renault, Toyota

· legtöbbször a német Michael Schumacher nyert egyéni világbajnoki címet, 1994-2004 között, összesen 7-szer

· Schumacher először 1991-ben ült Form-1-es autóban, a Belga Nagydíjon, majd egy évvel később ugyanezen a pályán ünnepelhette élete első futamgyőzelmét

· az 1958 óta kiosztásra kerülő konstruktőri címet legtöbbször, 15-ször, a Ferrari nyerte

Egy kis történelem…

Mint azt már említettem a mai Forma-1 1894-ben indult útnak, azonban ezek a futamok még nagyon kezdetlegesek voltak, évente csak egy futamot rendeztek, nem voltak egységes szabályok sem. A versenyek lebonyolítása többször, több éven keresztül is elmaradt, legtöbbször a világháborúk miatt. A szabályokat 1946-ban egységesítették, és a II. világháború után, 1950-ben Nagy- Britanniában útnak indult az első hivatalos világbajnoki futam.

Az 50-es éveket a gyári csapatok uralták, közös jellemzőjük, hogy mindannyian szerepeltek a háború előtti nem hivatalos futamokon is. Mégis az 1958-ban első ízben kiírt konstruktőri világbajnokságot nem az Alfa Romeo, a Ferrari vagy a Mercedes nyerte, hanem egy 1949-ben alakult brit csapat, a Vanwall. A 60-as évek meghatározó eseménye volt, hogy az Alfa Romeo kiszállt, mindeközben egyre több brit kiscsapat jelent meg. Jellemző volt, hogy ezek a kiscsapatok nem fejlesztettek egyénileg motort, hanem egy másik cégtől vásárolták meg. Az autók teljesítménye, alakja természetesen folyamatosan változott, fejlődött. Ekkora jelentek meg az első reklámok az autókon, a pályákon. A 60-as évek az egyenlő képességekről szólt, hiszen a 10 év alatt 7 pilóta nyert egyéni és 6 csapat világbajnoki címet. Nem ez volt a jellemző a következő évtizedre. A gyártók közül kimagaslott a Ford, illetve a 70-es évek második felében a Ferrari tudta velük felvenni a lépést. A pilóták közül Emerson Fittipaldi, Jackie Stewart és Niki Lauda voltak a meghatározóak. Ebben az időben rengeteg baleset jellemezte a futamokat. Legfőképp azért, mert a technika fejlődött, az autók egyre gyorsabbak voltak, a pályák azonban hosszúak voltak (10-20 km), az aszfaltcsíkok keskenyek, nem voltak megfelelő bukóterek. A 70-es évek vége, 80-as évek elején igazi forradalmat élt meg a Forma-1. Megjelentek az első autók, melyek légterelő szárnyakat kaptak, illetve a turbómotorok is. Voltak egyéb kissé őrült ötletek is, azonban ezeket gyorsan betiltották. A turbómotorok is csak pár évet éltek túl, 1989-ben már be is tiltották őket, nagy fogyasztásuk és megbízhatatlanságuk miatt. Ezekből az évekből Nelson Piquet és Alain Prostot kell kiemelni, mindketten 3 világbajnoki címet nyertek. A csapatok közül a Williams és a McLaren emelkedett ki 4-4 címmel, emellett a Ferrari tudott kétszer nyerni. Az 1990-es évek rengeteg elektronikai újítást hoztak magukkal. Ez egyrészt jó hatással volt a csapatokra, másrészt pedig az autók gyorsulása, és a cél elérése hatalmas tragédiákat hozott. Az 1994-es Sna Marino-i nagydíj két halálos áldozatot is követelt. Az időmérő edzés alatt vesztette életét Ratzenberger, illetve a 3-szoros világbajnok Ayrton Senna. A balesetek meghozták a változást, és a gyorsaság helyett a biztonság került előtérbe. Több kiváló pilóta is akadt ebben a korban. A 10 világbajnoki címen Senna, Mansell, Prost, Schumacher, Hill, Villeneuve és Häkinnen osztozott. A konstruktőrök közül pedig a Williams nyert összesen 5 címet.

2000-től új korszak indult. Egyeduralom volt jellemző a Forma-1re, mégpedig egy német pilótának köszönhetően. Ő Michael Schumacher, aki egymás után 5-ször nyert világbajnoki címet 2000 és 2004 között, mindannyiszor a Ferrari is konstruktőri világbajnok lett. Közben megjelent egy fiatal spanyol srác, Fernando Alonso, aki 2005. szeptember 25-én a Forma- 1 történetének legfiatalabb világbajnoka lett. Schumacher 2006-ban bejelentette visszavonulását, miközben a Ferrarinál már ott voltak a jövő bajnokai Raikönnen és Massa. Az elmúlt években a fiatalok több szerephez jutottak, így például a britek új sztárja Lewis Hamilton. A szabályok természetesen a mai napig folyamatosan változnak, hol a pontrendszert próbálják megváltoztatni, hol az időmérő futam szabályait, hol az autó technikai követelményeit.

Egy kis szabályoskodás…

Az első szabályokat 1904-ben írták le, a FIA (Nemzetközi Automobil Szövetség) egyik szervezete által. Azonban a szabályok először csak 1946-ban kerültek érvényesítésre. Ezekre a szabályokra jellemző, hogy igazából csak a motor hengerűrtartalma volt szabályozva. Mára ez a szabálykönyv jelentősen kibővült, hiszen a technika fejlődésével az autó minden apró részletét szabályozni kell (pl. autó súlya, gumik milyensége, fékrendszer, elektronika, légterelő szárnyak). Ezen kívül fontos kérdés a tesztelések, az időmérő futamok, és maga a verseny szabályozása is. A szabályok egyre inkább próbálják közelebb hozni a kiscsapatokat a nagyokhoz, azaz egyre inkább a takarékosság felé tolódnak el. Aki vét a különböző szabályok ellen, az a pénzbüntetéstől kezdve, a visszasoroláson keresztül, a pontlevonáson át a kizárásig a megszegés nagyságától függően kaphat büntetést.

Egy kis versenyzés…

Egy világbajnoki évad a 2009-es évben 17 versenyből áll. A szezont március 29-én Ausztráliában nyitják, és november 1-jén Abu Dhabiban zárják. A „vándorló cirkusz” július 26-án látogat Magyarországra, a Hungaroringre, ahol idén 24. alkalommal rendezik meg a Magyar Nagydíjat.

Egy versenyhétvége pénteken kezdődik két szabadedzéssel. A szabadedzések 90 percig tartanak. A szombati napon délelőtt lehetőség van még egy harmadik szabadedzésen tesztelni a pályát, majd délután megkezdődik az időmérő edzés. Az időmérő edzések lebonyolítása az elmúlt 8 évben folyamatosan változott. Itt dől el, hogy ki melyik rajthelyről vághat neki a vasárnapi futamnak. A 2008-as évben a 45 perces időmérő edzést a következő elv alapján osztották fel. Első 20 perc: minden nevezett autó a pályára fut, majd a 20 perc végeztével az 5 legrosszabb időeredményt elérő autó kiesik. Ezután következik egy 15 perces szakasz, aminek a végén szintén az 5 leggyengébb idővel rendelkező pilóta kényszerül kiszállni a versenyből. Így az utolsó 10 percre csak a 10 legjobb autó marad versenyben. Ők ebben a 10 percben döntik el az első 10 rajtkocka sorsát.

A verseny vasárnap általában helyi idő szerint délután 2-kor kezdődik, de itt is akadnak kivételek. Ilyen például a 2008-ban első ízben megrendezett Szingapúri Nagydíj, az első villanyfényes futam, melyen este 8-kor volt a rajt pillanata.

A futam rajtja előtt az autók egy biztonsági autó mögött lefutják az úgynevezett felvezető kört, mely után a szombaton kialakult rajtsorrendnek megfelelően elfoglalják helyüket a rajtrácson. Ezután 5 piros lámpa egymás után kigyullad, majd amikor egyszerre kialszanak, akkor veszi kezdetét a futam. A futam alatt minimum egyszer a pilótáknak kötelességük kilátogatni a boxutcába, ahol üzemanyagot vesznek fel, gumit cserélhetnek, illetve kisebb javításokat is elvégezhetnek az autón. Egy-egy jól megválasztott boxtaktika vagy gumitípus akár a verseny kimenetelét is eldöntheti. A verseny kétféleképp érhet véget, vagy a kiszabott táv megtétele után leintik a pilótákat, vagy ha 2 órát elérik, de a kiszabott távot még nem teljesítették, akkor a 2 órás időkorlát lép életbe. Ez nagyon ritka, de mégis hasznos, hiszen ha egy esős futam van, akkor előfordulhat, hogy tovább tartana, ha a kiszabott távot kellene megtenniük. Az is előfordulhat, hogy a futam valami miatt félbeszakad. Ilyenkor, ha a tervezett táv 75%-át már megtették a versenyzők, akkor a teljes pontot megkapják, ha ennél kevesebben, akkor a pontok felét. Normál leintésnél azok az autók számítanak helyezettnek, akik a tervezett táv legalább 90%-át megtették. Ha győztes és a helyezettek befutása után még nincs vége a tennivalóknak. A futam leintését követően jóváírásra kerülnek a pontok, mely a jelenlegi szabályok szerint a következők szerint alakul: 1. helyezett 10 pont, 2. 8 pont, 3. 6 pont majd mindig eggyel kevesebb. Több kísérlet is volt, illetve többször is változott a pontozási rendszer az elmúlt évek alapján. A leintés után az autóknak illetve a versenyzőknek mérlegre kell állniuk, hiszen az autó a versenyzővel együtt nem lehet kevesebb 605 kilónál a futam végén. Ezután az első 3 helyezett felmegy a pódiumra, ahol megkapják a megérdemelt serlegeket, eljátszák az első helyezett tiszteletére a himnuszt. Himnuszból kettőt is hallhatunk, hiszen a csapat tiszteletére is felcsendül az adott ország himnusza, illetve a győztes csapat tagjai közül a csapat nevében valaki szintén a pódiumra állhat, a dobogó mellé. Ezután kezdetét veszi a pezsgőzés, majd a pilóták (egy rövid átöltözés után) kötelesek riportra menni.

A versenyen fontos szerepe van a reklámoknak. Azon kívül, hogy minden autón az adott „istálló” szponzorainak logójai láthatóak, az eredményhirdetés után a pódiumon a háttérben a futam főszponzorának hirdetése, még a győztes és a helyezettek fején a gumigyártó cég (Bridgestone) reklámja látható. Az elmúlt években több problémát is okozott a nagydíjak szervezőinek az alkohol és dohány reklám tilalom.

A futamhoz tartozik még a biztonsági autók és az orvosok jelenléte illetve ma már minden pálya mellett kötelező a futam hétvégéjére kórházat működtetni. Ez mindenképp a versenyzők egészségét védi, ugyanúgy, mint a mai modern autók, melyek kialakítása illetve biztonsági előírása mind-mind a balesetek súlyosságát csökkentik.

A futam után a versenybizottság megvizsgálja az autókat, a pilótákat, elemzi a versenyt, ezután előfordulhatnak még hátrasorolások, kizárások, eltiltások illetve pénzbüntetéssel is sújthatnak egy versenyzőt, csapatot. A verseny közben is alkalmaznak büntetéseket, ilyen például a boxutcán való áthajtás, vagy a „stop and go” büntetés.

Egy kis zászlószabály…

A futam alatt a versenyzőknek a pálya mellett álló bírókra is figyelniük kell, hiszen a különféle zászlójelzések és táblák nem észrevétele súlyos büntetéseket vonhat maga után. Érdekes, hogy hiába fejlődik napról- napra a rádió-kommunikáció, mégis a régi, jól bevált táblák és zászlók a napi napig megmaradtak a Forma- 1-ben.

Nézzük végig a használatban lévő zászlókat.

Fehér- fekete kockás zászló: A különböző (szabad és időmérő) edzések illetve a verseny végét jelzi.

Piros: Az edzések illetve a verseny félbeszakadását jelzi.

Kék: Két jelentése van: 1. gyorsabb autó az adott pilóta mögött, el kell, hogy engedje 2. a boxutca kijáratánál: forgalom a pályán, legyen óvatos a boxutcából kihajtó versenyző.

Sárga + SC: Tilos az előzés, a pályán lévő valamilyen akadály miatt. Előfordulhat, hogy SC felirattal együtt látható, ez azt jelenti, hogy a biztonsági autó is a pályán van.

Zöld: Az akadály elhárult, a pályán ismét szabad az előzés

Fehér: Vigyázat! A pályán lassú jármű halad.

Piros-sárga függőleges csíkos: Csúszós a pálya, olaj vagy eső miatt.

Fekete, narancssárga körrel a közepén: Egy autónak lengetik, általában a rajtszámával együtt. Figyelmezetik a pilótát valamilyen technikai problémára. A versenyzőnek a következő körben ki kell mennie a boxutcába.

Fekete, háromszög: Rajtszámmal együtt lengetik, egy versenyzőnek, sportszerűtlen magatartásért, egyszeri figyelmeztetés.

Fekete: Rajtszámmal együtt lengetik, egy versenyzőnek, akit valami miatt kizártak a versenyből, és haladéktalanul ki kell állnia a boxba.

Egy Schumacher…

A Forma- 1 egyik legnagyobb alakja kétségkívül a német Michael Schumacher. Az idén 40 éves pilóta 250-szer indult futamon, ebből 68-szor első rajtkockából, 154-szer állt dobogón, 91-szer nyert futamot, és 7-szer világbajnoki címet.

Schumacher 1969. január 3-án született egy németországi, Köln melletti kisvárosban, Hürth-Hermülheimban. Édesapja kőműves volt, még édesanyja egy büfét vezetett. Az apa másodállásban a kerpeni gakartpályán dolgozott felügyelőként. A nagyobbik Schumacher-fiú, Michael.) 4 évesen kapta élete első gokartját. (A kissebet, Ralfot, is ismerhetjük, ő is Forma-1-ig vitte.) A tehetsége hamar megmutatkozott, 2 év múlva már a kempteni gokart klub bajnoka lett, majd 15-6 évesen német junior bajnok, illetve 1985-ben már a junior világbajnoki 2. hellyel is büszkélkedhetett. Ezután már a felnőttek között versenyzett, következő nagy sikerét 87-ben érte el, amikor német bajnok lett, illetve megnyerte az Európa-bajnokságot is. 88-ban gokartról autóra váltott, és több sorozatban is elindult. A német Forma- König sorozatban 10 futamból 9-et megnyert, a Forma- Ford 1600 bajnokságban és az Európa- bajnokságon is 2. lett. Fontos év volt ez számára, hiszen ekkor találkozott Willi Weberrel, aki fiatal tehetségek felkutatásával foglakozott, és nem mellesleg a WTS Forma-3as csapat főnöke. Ő figyelt fel egy esős futamon Schumacherre, és a következő évben már le is szerződtette a csapatába, valamint a menedzsere is lett a fiatal németnek. Fejlődése továbbra is töretlen maradt, 1990-ben már megnyerte a német Forma-3-as bajnokságot, a Makaói Világkupát, illetve a Fuji Kupát is. Ez előtte még senkinek sem sikerült. Közben még ebben az évben részt vehetett a Mercedes-Benz junior programjában, melynek segítségével részt vett a C-csoportos sportautó világbajnokságon. 1991-ben a Sauber- Mercedes Forma- 3000-es csapatában szerepelt, közben pedig a Jordannal lehetőséget kapott Forma-1es autó tesztelésére.

Úgy tűnt, hogy a következő évet a Forma-3000-ben tölti, azonban tehetségének, a szerencsének és a jó menedzserének köszönhetően a Jordan csapatánál maradt, ahol először csak tesztelhette az autót, majd Gacht kiesésével ő indulhatott a Belga Nagydíjon. És bár a futamon mindössze 400 méter megtétele után kénytelen volt kuplunghiba miatt kiállni, a Benetton mégis felfigyelt rá, és a következő futamtól leigazolta. 1992-ben Mexikóvárosban már fel is állhatott a dobogóra, harmadik helyen végzett. 1993 igazi tanuló év volt számára, bár jól szerepelt, mégsem alkotott kiugrót. 1994-ről azonban már máshogy kell beszélni. A szezont nagyon jól kezdte, két futamgyőzelemmel. A harmadik versenyen azonban óriási tragédia történt. A San-Marinói hétvége két halálos áldozatot követelt, köztük az egyik legnagyobb rivális, Ayrton Sennáét. Így legnagyobb ellenfele Demon Hill lett. Izgalmas futamok, Schumacher eltiltása, kipördülés, ebben az évadban minden volt. A világbajnoki cím eldöntése pedig az utolsó futamra maradt, ahol Schumacher csak egy ponttal volt Hill előtt. Az élen haladt, amikor egy vezetői hiba következtében kipördült. A pályára visszatérve Hill megpróbálta megelőzni, azonban ennek az lett a vége, hogy mindketten kiestek, és így Schumacher első világbajnoki címét ünnepelhette.

1995-ben talán a legsimább világbajnoki címét szerezte a Benettonnal, mely időközben a Ford motorját Renaultra cserélte. Változatos futamokon végül 102 ponttal nyerte, Hill a 2. helyen mindössze 69 pontot gyűjtött.

1996 a váltás éve volt, hiszen a Benettontól a Ferrarihoz igazolt. Jean Todt, nem csak mint pilóta számított rá, hanem mint egy jó érzékkel rendelkező, kommunikatív munkatárs. Nagy szerepe volt abban, hogy a Ferrari a következő években ismét felfelé kezdett ívelni. Schumacher tisztában volt vele, hogy pár évnek el kell telnie ahhoz, hogy beilleszkedjen, hogy a temperamentumos olaszok megszeressék a hűvös németet, illetve, hogy az autó is annyit javuljon, hogy a világbajnoki címért küzdhessenek.

1997 botrányos év lett. Bár nagyon jól indult, mégis „csak” egy világbajnoki 2. hely lett a vége, amit végül a FIA elvett Schumachertől, és az egész év eredményét törölte. (Villenuevevel történt incidense miatt.)

1998 a gumik háborújáról szólt, a FIA ismét bevezette a barázdált gumit, és mivel a Ferrari maradt a Good Year-nél, még a legnagyobb ellenfél, a McLaren- Mercedes Bridgestonra váltott, így a két élcsapat között igazi küzdelem alakult ki. Schumacher az utolsó futamig versenyben volt a világbajnoki címért, azonban az utolsó futamon pechszériája volt. Hiába szerezte meg az első rajtkockát, autója a rajtrácson beragadt, így csak a mezőny elindultával az utolsó helyről vághatott neki a versenynek, majd amikor már felküzdötte magát a 3. helyig, defektet kapott, és kiállni kényszerült. Így a világbajnok a finn Häkkinen lett, Schumachernek pedig be kellett érnie a 2. hellyel.

1999-ben is folytatódhatott volna a Schumacher- Häkkinen párharc, azonban mégsem így történt, hiszen Schumacher a Brit- Nagydíjon balesetet szenvedett, síp- és szárkapocscsonttöréssel szállították kórházba. Schumacher az utolsó két futamon még elindult, próbálta csapattársát, Eddie Irvine világbajnoki címhez segíteni, azonban ez nem sikerült, így Häkkinen 2-szor lett világbajnok.

2000-ben végre elkezdődött a Ferrari várva várt sikersorozata. Schumacher már az utolsó előtti futamon, Japánban megnyerte világbajnoki címét, természetesen ismét Häkinnennel folytatott harcban. Az utolsó Malajziai Nagydíjon pedig kettős Ferrari sikerrel 15 év után a konstruktőri címet is elhódították.

2001 és 2002 minden szempontból a Ferrari és Schumacher karrierjének csúcsát jelentette. Mindkét évben már jóval a szezon vége előtt világbajnok lett, illetve Barrichelloval egy csapatban a Ferrari is fölényesen nyerte a konstruktőri címeket.

2003-ban aztán megint egy kiélezettebb küzdelem következett. Ellenfelek bőven akadtak. Nem csak Räikkönnen illetve Montoya személyében, hanem az új időmérő edzés, az új pontozási rendszer bevezetésével, illetve a Bridgestone és a Michelin közti különbséggel. A világbajnoki címet végül Schumacher az utolsó versenyen, Japánban biztosította be, összesítésben mindössze 2 ponttal végzett Räikkönnen előtt. Schumacher már 6 világbajnoki címnél járt ekkor.

A szoros év után, egy 2001-hez hasonló magabiztos évad következett. 2004-ben abszolút fölénnyel nyerte Schumacher 7. világbajnoki címét, illetve a Ferrari történetének 14. konstruktőri világbajnoki címét.

2005-ben aztán ismét a szabálymódosításoké lett a főszerep. A kiscsapatok és költségtakarékossági szempontok miatt új motorszabályt illetve ismét új gumiszabályt hoztak. A motoroknak két versenyhétvégét ki kell bírni, a gumiknak pedig az edzést és a futamot együtt. Ehhez a Bridgestone (a Ferrari partnere) igen rosszul alkalmazkodott, még a többi Michelinnel futó autók szárnyaltak. „Schumi” mindössze egy futamon tudott nyerni, még a világbajnoki címet Alonso szerezte meg.

2006 lett Schumacher utolsó éve. A szezon fordulatokban gazdag volt, Alonso már 25 ponttal is vezetett, de a német visszaküzdötte magát, és Kínában már ő vezetett. Azonban a végső győzelem mégis a spanyolé lett. Schumacher már év közben, a Ferrari otthonában, a monzai verseny után - melyet megnyert - bejelentette szezon végi visszavonulását. A Forma-1-től azonban nem szakadt el, továbbra is a Ferrari alkalmazásában marad, tanácsaival, tapasztalatával, tudásával segítette a csapatot. Emellett az UNESCO nagykövete.

Személyes

Név: Michael Schumacher

Születésnap: 1969. január 3.

Születési hely: Hürth- Hermühlheim

Magasság: 1,74 m

Súly: 74 kg

Állampolgárság: német

Családi állapot: házas, felesége Corinna

Gyermeikei: Gina Maria (1997) és Mick (1999)

Lakóhely: Vufflens-le-Chateau, Svájc

Hobby: gokart, foci

Felhasznált irodalom: