kodrane blogja

Fut az idő

Ahogy

haladnak az évek,

szaporodnak az emlékek,

lelkem mélyén néha, néha,

felcsendül egy régi nóta,

s jön vele egy téli este,

mintha képre volna festve,

most is magam előtt látom,

olyan mint egy

édes álom.

Emlékszem,

hogy esett a hó,

mint egy hófehér takaró,

úgy borúlt rá a határra,

arra a kedves tanyára,

ahol régen megszülettem,

ahol boldog gyermek lettem.

Emlékszem,

hogy ünnepeltünk,

azt hiszem névnapot ültünk,

s úgy mint ahogy régen szoktunk,

sok régi dalt énekeltünk.

Éjfélre járt már az óra,

s felcsendült egy

tiltott nóta:

Kalász, kalász,

árva magyar kalász,

mért csillog a könny,

a búzaszemeken?

Át léptem a nyolcvan hatodik évembe. Nem kis idő, nem is volt könnyű. Sokminden történt, jó is rossz is. Sok szép emlék, sok keserves csalódás, föndbe döngölés, felemelkedés, szeretet és gyalázat, borús idő és ragyogó napsütés.

Most itt állok, úgy érzem tiszta lappal és sok sok emlékkel. Az unokáimtól kaptam egy naplót amelybe be kellene írnom az emlékeimet, meséimet, érzéseimet. Szívesen tenném, csakhoy az ujjaim nem tudják a ceruzát tartani, be vannak görcsösödve. A naplóba meg nem  lehet két újjal "bepötyögtetni" a mesét. Hát azért kitalálok valami megoldást Addig viszont egy pár emléket itt hagyok, versbe vagy mesében.

Az jár a fejembe, minek is nekem ez a blog, hiszen már alig jutok el ide. Ahogy múlik az idő, egyre kevesebb időt töltök az interneten, inkább elolvasok egy jó könyvet, vagy csak elmerengek. Emlékszem régen fiatal koromban, mennyi ötletem volt,  gondolatban hány verset írtam ami még sem lett papírra vetve, egyszerűen nem volt rá idő. Most meg idő volna, de ha akad is egy jónak látszó ötlet, nincs bennem annyi erő, hogy le is írjam, Nyugtatgatom magam, hogy majd egy másik életembe mind leírom! Meg azon is elmerengek, lesz-e másik élet?

Könyvbemutató

Igen, jó hogy van nekem is egy blogom, legalább ide jöhetek panaszra. Nem vagyok nagyigényű, sem sértődős természetű, nem vagyok egy klasszikus irodalmár, de az nagyon tud idegesíteni, ha valaki az én írásomból csak úgy kiemel pár sort, minha az saját gondolata volna és pofátlanul közzé teszi idéző jel nélkül! Már nem először történt! Az említett vers az 2002 ben megjelent kötetemből való. " Ne hasonlíts engem senkihez"