kittibabus blogja

 

Szükségem van rád, hogy szeress engem

Hogy ha szomorú vagyok, kitárjam szívem

Legyen valaki mellettem és érezhessem

Nem vagyok egyedül, mit eddig hittem

 

Éveknek tűnő idő telik el, ha nem vagy velem

Peregnek az órák percek, ha nem fogod kezem

Ha Nem ölelsz, nem csókolsz, hiányzol nagyon

Nem tudok távol lenni tőled, mert meghalok

 

Nyár van, meleg szívemből forró vágy hajt

Várom, hogy itt legyél, és elűzhesd azt

Szívem szerelme, szeretett szívedért szól

Lelkem éget, kéjt érez, kívánja a jót

 

Az Ég a földtől, mind oly távolnak tűnő

Messze vagy, mint egy el nem érhető felhő

Vágyakozva azt kérem, legyél mindig velem

Ne legyen olyan nap, hogy nem fogod két kezem

 

Úgy megfertőztél, mint egy vírus, ami nem hagy

De ellentéte vagy, te erősítesz, és mellettem maradsz

Nem szeretnék mást, csak, azt hogy mindig szeress

Fogadd el amilyen, vagyok, és mindig legyél velem

 

Ha évek múlnak el, és ha a jövőbe lépnénk

Fiatalak korunkból, az idősebbe érnénk

Vénülő kezemet szeretném, ha te fognád

És akkor is ezt suttognád, hogy

ÉN MINDIG VIGYÁZNI FOGOK RÁD

 

Az élet az komoly dolog,

Használd ki, amíg tudod

De egyszer ki megszületett

Az minden évben ünnepel

Ünnepeli, a születésnapját

És megköszöni, hogy életre hozták

Ez a nap a legcsodálatosabb

Ennél nincs is boldogabb

Mivel ez a nap is elérkezett

És így beteljesült a szeretet

Így kívánok neked sok örömteli pillanatot

És a mai napra Boldog szülinapot

 

Nem engedlek, el téged

Neked írom, azt a szót, hogy szeretlek,

Érezni, azt hogy nem kaphatlak meg, de szeretném

Hogy hozzám nem bújhatsz, hogy nem védhetsz örökké

Veled szeretnék, este feküdni, s reggel kelni fel

Érezni téged, érezni szíved, mikor csak engem szeret

Testem, tested után vágyakozik, és kéri, hogy ne menj!

Ne engedd, ne hagyd, hogy elvigyenek mellőlem

Élni nem tudok, ha nem vagy itt, ha nem fogod kezem

A végzetem az, hogy itt maradj és őrködj felettem

Hogy szeress, hogy szerethesselek, testemmel ölelhesselek

Életen át, melletted lehessek, nem engedhetlek el

Túl sok vagy nekem, de tudom ez semmi neked

Túl tenni rajtad ezek után, magamat lehetetlen

KÉRLEK, csak próbálj szeretni engem

Meghalok, ha nem vagy itt mellettem

Élni már nem tudok nélküled

Csak, szeretned kell, engem szerelmem!

Mert én téged, igaz szívből szeretlek!

 

Gondolni, arra hogy már nincs remény

Átélni, azt hogy már nincs esély

És jön, láss, jön a csoda mely szép

Életet ad, és élteti a reményt

 

Te vagy a csoda mely nélkül elveszek

Nélküled minden perceim, tétlenek

Életet adsz, mint napsugár a világnak

Az élet, mely nélkül minden hiába

 

Elért a fény, hisz te hoztad nekem

A fény, amivel minden nap létezem

Mely, ha nem lenne, nem lennék

Meghalnék, ha te nem léteznél!!

 

 

 

Miért jó, ha játszol velem?

Szerinted ez tetszik nekem?

Miért kell mindig bántani?

Hagyj, ha nem tudsz szeretni

 

Elhitetted velem a szép szavakat

Bíztam, abban hogy valóra válhatnak

Döntést adtál magadnak, de minek?

Tudtad kit, választasz, és kit nem.

 

Mondd egyáltalán szerettél-e valaha?

Miért élek, ha nem lehetek boldog soha?

Miért kell fájnia annak, ha szeretek?

Miért élek még, ha nem szeretnek?