kistili. blogja

2012. április 23. 18:22

Chopin Árnyéka

Kazimierz Przerwa-Tetmajer   

   Cień Chopina

 

 Na wiejskie gaje, na kwietne sady,
na pola hen,
idzie nocami cień blady,
cichy jak sen.

Słucha, jak szumi± nad rzek± lasy
owite w mgły;
jak brzęcz± skrzypce, jak hucz± basy
z odległej wsi.

Słucha, jak szepc± drż±ce osiny,
malwy i bez;
i rozpłakanej słucha dziewczyny,
jej skarg, jej łez.

W wodnych wiklinach, w blasku księżyca,
w północny chłód,
rusałka patrzy nań bladolica
z przepastnych wód.

Słucha jęcz±cych dzwonów pogrzebnych
i wielkich łkań,
i rozpłyniętych kędy¶, podniebnych,
gwiazd błędnych drgań...

Słucha, jak serca w bólu się kruszy
i rw± bez sił - -
słucha wszystkiego, co jego dusz±
było, gdy żył...

 

 

Cebula Anna - Cseh Attila fordításában :

 

Chopin Árnyéka

 

Falusi gyümölcsös virágai, dérhalánték 

a földek megvetett ugarán,

hol sápadt árnyék gyermeke éjszakánként,

mint a csendes álom suhan át.


Hallja zúgni az erdőt,hangos folyó fölött

selymes ködbe bugyolálva,

mint ciripelő hegedű játszik - a basszus mögött,

távoli falvakba bekiáltva.


Hallja a remegő nyárfákat,suttogni

orgonák kibontott illatán,

a síró lányt panaszában bujdosni,

könnyekkel áztatott igazán.


A holdfénynek a nádas lesz a játék,

éjféli hűvösbe terülve,

halovány arcú vízi-tündér ránéz,

végtelen vizekbe merülve.


Hallja a temetési harangot,a jajgató

végtelenben a hüppögést,

az égbolton szertefoszlottan hamvadó,

csillag-lázas zümmögést.


Hallja a szívekre,ha fájdalom szól

és veszít erejéből,ha félt,

mindent hall,mi egykoron lelke volt,

mikor még Ő is közöttünk élt!

 

 

 

 

2011. november 15. 19:20

Szakaszjegy

Szakaszjegy
                                     
                                   


 Az autista hamburger és az ívhegesztés nem jön ki az ingedből átlagos mosóporral,
még áztatás esetén sem!


Akkor tetézett a baj, mikor hetven kilométert gyalogoltam - szakaszjegy nélkül.
Árva voltam, talán ezért dugtak be egy diliházba.
Éber kóma, isten-mizériázás és mire ismét felhúztam a cipőm, nagyot változott a világ.
Nem csak a történelem miatt, verset is tudok...
..de egy reneszánsz bennszülöttnek nem lehet digitális bicskája!
Bolyongtam.
Nem azért megyek neki mindennek, mert hülye vagyok, egyszerűen,
csak nem veszem észre, hogy mindenhol van egy oszlop.
Intravénás baseballütő és nem egy Szandi hakni!
Annak ellenére, hogy mindig össze vagyok törve, sok helyre hívtak dolgozni.
Azt mondák, hogy jó az agyam és, hogy minden őrült egyben zseni is.
Szerintem meg csak a Télapóban nincs dinamizmus és személyleírást sem tudnának róla adni, ha betörne valahová.
És a zsák?!!
Szóval: dolgoztam napi 28 órát és kerestem egy csomó pénzt. (másoknak )
Egy szakács ( tepsi,lábas,fazék ) egy tanár és egy eladó hölgy is szerelmes volt belém - állítólag,de suttogtak a hátam mögött!
Mindenki a búvárokat szidja, de nem biztos,hogy Ők dobták el a Gellért hegyen a ropis-zacsit.
Egyedül voltam.
Úgy gondoltam,kipróbálom a CHI -t kézenállásból, fekve...na az egy forró drót darab..

... tudtam, hogy nem bírok vissza illeszkedni a társadalomba, mert én akkor eszem, ha éhes vagyok.
és akkor alszom, ha soha!
Krajcáratomjaimmal is csak az antikváriust gazdagítottam - mit csináljak..Ő az edzőm!
Ez olyan, mint a fekete öltöny - soha nem szerettem, még is ott volt a temetésen.
Nem kötött le a munkám - egyik sem - nem érdekeltek a nők, meg semmi.
Kitalálták: legyek cigány értelmiségi  és, hogy ne publikáljak álnéven több politikai cikket.
Írjak verset a tavaszról?!!
A szar néha bele üt a ventilátorba - régebben Amerikában is éltem.
Egyszerű aminosav hiány!
Egy idősebb pedagógus megjegyezte a napokban :
 - Jaj, emlékszem: Ő az az odamondogatós!
És még azt is mondta,hogy jóképű vagyok.
Érdekes.
Ezek után, egyetlen riválisom Mekk Elek maradt?

Debrői Hárslevelű a BACKYARD.- ON.ILL.OFF.
Nem volt mértani sérülés, az egész világ egy ingerszegény hőszabályzó!
Van, aki a napokat keveri össze - én a lapokat és az éveket!
Pénzt még mindig tudtam gyártani ( másnak ) csak a szabályokat nem ismertem..
...vagyis Ők!
Az a szabály, hogy nincs szabály!
Ők is suttogtak a hátam mögött - Ohm törvénye miatt!

Elkezdtem gamma-sugarakat küldeni egy kvíz játékon, a honfoglalón - ott is csak az embereket idegesítettem.
Egyszer játék alatt irkáltam egy nőnek, hogy szerelmes vagyok, szeretem Őt.
Elvesztette a várait.
Dezinformáció - Dekoncentráció!
A játék után ottmaradt. irkáltunk egymásnak - elnézését kértem és ígértem : Örökké szeretni fogom!
Túl átlógtam, mert a harmadik sornál tényleg beleszerettem.
VÉGRE!
Mindig csak a Brazilok és a Mexikóiak lesznek hülyén szerelmesek egymásba, most végre Mi is.
Igen Mi,mert másnap írt,hogy belém szeretett - látott valami képen,ahol ülök egy szamáron.
( Hát mi ez,ha nem szerelem )
Minden nap írtunk egymásnak.
Anna - így hívják - művészettörténész és egy képtárban dolgozik.
Nekem való falat,még a nevébe is bele- lehetne harapni gyengéden!
Meteor becsapódás..ez nem egy vasutas kabát a széken...

..egyébként : nem hiszem,hogy a dinók kihaltak - én is túl élem a telet,pedig az nagyon rádió aktív!
Ott ülnek a politika asztalánál - anyag megmaradás effekt.
Vagy nem a dínóknak volt olyan roppant kicsi agya?

Első találkozásunknál kezet csókoltam, végig néztem rajta és az a szó jutott az eszembe : FINOM!
Aztán órákig bolyongtunk és egymást kérdezgettük, hogy most hová is megyünk.
Egyszer egy villamos elé álltunk és mutogatva kérdezgettük a vezetőt, hogy szerinte Mi össze illünk.
Csókolóztunk már a felező sávon és a forradalom ünnepén angolul kérdezgettük az embereket, hogy beszélnek e magyarul.
Kezdtem rájönni, hogy nem vagyok egyedül - legalább is  Anna biztos,hogy arról a bolygóról érkezett,
ahonnan Én is származom!

Ha meghalok.. személyesen szeretném megköszönni Szántó Piroska festőművész és Vas István költőnek,hogy
otthonukban tölthetem életem legboldogabb napjait.
( És ne haragudjanak ránk, hogy összetoltuk a bútort és, hogy néha a nagyfazékkal alszunk)
              
                                TISZTELETTEL KÖSZÖNÖM!
Ott hagytam a pénzgyárat, már nem volt hangulatom..
..Anna miatt!
Jövőre én is Szombathelyre költözöm, és nem írok többet álnéven...
  .. sehol-semmit!


A mi szerelmünket egy híd viszi át a túlsó partra - Annával már az első nap lestoppoltuk.
Megbeszéltük, hogy innen fogja a Dunába szórni a hamvaimat.
Bízom benne, hiszen megígérte és én is álltam a szavam: Örökké szeretem!
Azért szakaszjegy jó ha van az embernél -  Annának is venni fogok - minden szakaszra kell egy jegy!
 És, ha az ívhegesztés nem jön ki az ingedből..
     
                              

                                                ..KIT ÉRDEKEL ?!!!


                                          Cseh Attila,

2011. november 15. 15:15

Annának

 

  ANNÁNAK!



 Én kedvelném az életet,de nem szeret,
Sem ezüstbe,sem aranyba nem veret,
Hátra úszik,nem locsol le mézzel,
Felhőt harap vágy-keserűséggel!


Én kedvelném az életet,de nem szeret,
Zongorámnak szűk napokat kéreget,
Vacsorára : lógatom a lábam,
REeggelire : rákenem az árnyam!


Én kedvelném az életet,de nem szeret,
Mindenemet s mindenkimet eltemet,
Gitáromra üvölt dur-ban,mol-ban,
Délibábra éhes viziómban!

 

 

 

                Cseh Attila,

2011. november 6. 12:06

Annának!

Annámnak!

A "nincs" az még nem adott semmit,
Mert fél és csak síkoltózik ide -oda,
Hisz az "örök" ellen, nem is tud mit tenni...
...asszonyt szeretni sem fog tudni..talán soha!

Én átléptem a súlyos gondolatokat
mert már elvettem azt, amit érzek,
-Annába tett fényes fordulatom-
...viszonzásul
 úgy érzem, hogy csak neki élek!

2011. május 9. 16:01

Az őrültség viharától elfáradva

Zmęczony burz szaleństwem

 

Julian Tuwim

 

 

Zmęczony burz szaleństwem, jak statek pijany,

Już niczego nie pragnę, jeno wielkiej ciszy

I kogo¶, kto zrozumie mój żal nienazwany,

Kogo¶, kto m± bezsłown± tęsknotę usłyszy;

 

Kogo¶, kto jasn± dusz± życie mi przepoi,

Iżbym w spokoju bożym wypocz±ł po męce,

Kogo¶, kto rozszalałe serce uspokoi,

Kład±c na moje oczy miłosierne ręce.

 

Idę po szczę¶cie swoje. Po ciszę. Do kogo?

Którędy? Ach, jak ¶lepiec! Zwyczajnie — przed siebie.

I wiem, że zawsze trafię, któr± pójdę drog±,

Bo wszystkie moje drogi prowadz± do Ciebie.

 

Cebula Anna -Cseh Attila fordításában:

 

Az őrültség viharától elfáradva 


Fáradtan az őrültség viharán,mint egy részeg hajó
Nem vágyom már másra csak az óriási csendre
S egy ismeretlent,ki megérti a fájdalmaimban alvó
Vágyaimat s azt szavak nélkül elengedi messze.

Valakire,hogy fényes lelkével telítse egyetlen életem,
Hogy nyugalomban pihenjek megannyi kínom helyett
Az őrületbe kergetett szívemet ha nyugtatja érzelem
Hozzám simuljon szememhez szerelmes lágy keze.

Indulok a boldogságért,a csendért- hogy kihez?
Mint világtalan egyszerűen mindig csak magam elé
És oda találok én hozzá mindig..tudom igen!!
Mert álmaimban ezerszer is vezetett a csend felé..