kisserzsi blogja

Mindig nehezen fogok bele az írásba.de csak elkezdeni nehéz. nagyon szerettem azokat a nyarakat, amikor nem voltunk sehol,csak otthon egy nyólcadik kerületi bérházba telt a nyarunk.A ház természetesen tele vólt gyerekekkel,és álltalába együtt játszottunk,labda játékokat ,ugróiskolát,jó hűvös volt nyáron a lépcsőház,abba az időbe még voltak házmesterek, akik rendbe tartották a házat.Nem vólt unalmas kőrnyék, és szerencsére akkor még nem volt akkora a forgalom sem. Pár lépésre tőlünk akkor még kálvária tér, késöbb kulikh Gyula ,lehet most megint Kálvária.A sarkon vólt a József Attila mozi,most jut eszembe,volt egy szabadtéri szinház is,jártak oda akkoriba még a Sárosi Katalin,de később aKoncz Zsuzsa is éneket ott. labdázás, vagy fogocska közbe hallgattuk öket.a báttyám természetesen vigyázott a hugaira,anyu mindig megmondta hányra kell hazamenni,pedig egy köpésre laktunk.Ha nem mentünk haza időre meg lettünk dórgálva,és volt ott még egy sakkör is a téren,apukám munka után szivasen ment oda sakkozni,kő asztalok,és padok voltak,és rengeteg árnyat adó fa.Na és ha egy kicsit elhagytuk a teret egy kis séta után ott volt a fűvész kert,ami még mindig meg van,az Alfa mozi ,és valamikori Ludovika tér. Természetesen a forradalmat gyerek fejjel éltük meg,és gyerekként érdekes volt,mikor le kelett költözni a légópincébe,persze hogy azt is élveztük,hiszen ott volt a házbol az összes gyerek.és iskolába se kelett menni.kártyáztunk,vóltak azért komoly pillanatok, mikor a légópince ablakábol behallatszott a fegyverropogás,és csöndbe kelett lenni,nehogy belöjjenek az ablakon.szerencsére nem tartott sokáig,és lehetett felmenni a lakásba,ami üres volt nem volt semmi kaja.A házbol a férfiak mentek ki élelmiszert szerezni.a lakásunkba is belöttek a sarkon a Szeszgyár utca sarkán ahol a 74-es troli kanyarodott egy szét lött troli busz állt keresztbe,apukám le is fotózta. mára ennyit!

Nagyon vártuk a testvéreimmel együtt, hogy végre lemehessünk a nagyapámékhoz nyaralni,nem messze a fővárostol,volt a falu,még arra is emlékszem, hogy a lefejt tejet,kannákba hordtuk a begyűjtő helyre,és mikor mentünk a határba,a földekre,ami nem volt közel, gyalog tettük meg az utat.Imádtam a kocsi kerék nyomba menni,ami egy nagy vájatot csinált a főldbe,és mikor nagy szárazság volt,a lábunk alatt,nagy pórfelhő csapodott fel.A báttyám és a hugom vékonyka cingár alak, én egy kicsit duci,mintha nem is testvérek lettünk vólna,az öcsém akkor még nem született meg.Nagyapám udvarába volt egy szölőlugas ,otelló szölllővel volt befutva,alatt egy nagy fa asztal ,és egy támlás pad,amit a nagyapám saját kezűleg készitett,asztalos volt a szakmája,akkor még kézzel gyalulták a deszkákat.nagyon szerettem a fa forgács illatát,a padló alját vastagon befedte a sok forgács. A hátsó udvarban vólt egy nagyon öreg sárgabarack fa gyönyörű mézédes rózsa barack termett rajta,még most is számba az íze,egyszer nagyon beteg lettem tőle,mert még félig éretten ettem a fárol,azt hittem elpusztulok,olyan gyomor görcsöm volt,na többet ilyet nem csináltam.majd folytatom,-

Drága Évikém! Hiányolod a verseket, de egyelőre nem irhatok, mert el kell hogy bírálják az első verset,és 300 vannak elöttem,majd beindul ez a dolog, csak idő kérdése. egyellöre olvasgatok ha van időm,ölel,nővéred!