kissbea blogja

Ne sírj, akkor sem, ha nagyon fáj,

Ne sírj, hisz nem te vagy a hibás.

Ne sírj, mert tudod nem vétettél,

Egyetlen hibád, hogy szerelmes lettél.

Ne sírj, ha álmod véget ér,

Ne sírj, ha fáj még az emlék.

Ne sírj, mert a könnyek nyomot hagynak,

S azok neked fájnak a legjobban.

Ne sírj, mert nem éri meg,

Ne sírj, ő sem sír te érted.

Ne sírj, mert előtted még a jövő,

S ne gondolj arra, hogy miért nem ő.

Nem úgy történt semmi, ahogy én akartam,

Az élettől a jóból én keveset kaptam.

Törekedtem arra, hogy jól csináljak minden,

S hogy igazságosan érjek el minden szintet.

De vannak emberek, kiknek fáj mások sikere,

Kiket nem érdekel az sem, hogy az mások kenyere.

Én védtem azt ami az enyém, s amit én értem el,

De ehhez erő és kitartás kell!

Tudni nem tudom miért jó ez nekem,

Miért nem hagyom, miért vagyok még vele.

Ezt nem így akartam, azt hittem jobb lesz,

Az élet valahogy mindig keresztbetesz.

Sokszor gondolkoztam hol rontottam el,

Miben hibáztam, s javítanom miben kell.

Bár késő már, de rájöttem, túl sokat tettem,

Bár nem akartam, de belé szerettem.

Azt tettem mindig, amit ő mondott,

S hogy ez nekem fájt, neki nem okozott gondot.

Bíztam abban, hogy jobb lesz, ez csak átmenet,

De bárhogy kerestem, nem találtam biztos kezet.

Miért csak most lépsz, hisz már vége van.

Szivemben, te már csak emlék vagy.

Miért gondolod, hogy ilyen könnyű minden?

Néha hagyni kell, hogy más is boldogan éljen.

Miért csak akkor kellek, mikor már másé vagyok?

Azt hiszed érted bárkit elhagyok?

Miért okozol fájdalmat, s nagy bánatot?

Azt mondtad akkor, az életed nem én vagyok.

Miért hozod fel most a múltat nekem?

Te léptél tovább, igaz, én engedtelek.

Miért nem hagyod, hogy az emlékek szépek legyenek?

Nekem ez nagyon fáj, mert én igazán szerettelek.

Miért most akarsz újra velem lenni?

Neked az jó, ha látsz engem szenvedni?

Miért akarod felkavarni az életem?

Szenvedtem miattad, de már nem kellesz nekem.

Miért jó ez így neked, miért nem hagysz békén?

Én még mindig szeretlek, a szivem legmélyén.

Miért csak most akarod, hogy veled legyek?

Ha eddig nem kellettem, most se kelljek neked!

Miért, én nem értelek téged?

Te már rég eljátszottad, az utolsó esélyed!

Ha szomorú vagyok, ha vidám,

Ha nevet a szivem, ha fáj,

Te mindig velem vagy,

Őrző szived soha el nem hagy.

Nem tettem semmit, mégis sokat kaptam,

A LEGJOBB BARÁT címet neked adtam!

Sokszor titokban sírtam, hogy még te se lásd,

Nem akartam, hogy miattam bárkit is bánts.

Mert tudom, csak egy szavamba kerülne,

Aki megbántott, tőrt döfnél a szivébe.

Én ennyi mindent nyújtani neked nem tudok,

Én csak vagyok, s ha kell szabad utat adok.

Bár tudom, tanácsomat meghallgatod,

Dehát meg, úgysem fogadod.

Melletted vagyok, még ha rosszat is csinálsz,

S veled leszek, ha rossz uton is jársz.

Miattad megszegem az összes szabály,

Hisz mire jó a LEGJOBB BARÁT?!