kispatak

Luci Feri-k* azaz Fény-lények párbeszéde

Az úgy kezdődött, hogy a  Luci Feri -k unalmukban egymást csesztették: 

- Óhogyaztaa.. ragyogóját!! Hát neked hiába sugárzok?! Fogd már be az aurádat!!

- Na ne vakíts már! A sötét árnyékomba sem érhetsz!

- Te meg húzz el a fekete lyukba! Úgyis röhejes az összes (b)lézered…

- Irigy-Led mi?? Mert neked semmi se elég fényes!! Az ö-LED még hagyján.., de már világít a hátsó fe-LED is..!! 

- Na és?? Legalább fény lesz a Földön!! Kell oda egy kis LUX-us…

- A Földreee?? Na ne röhögtess! Hiszen ott van a legtöbb!! Nézd csak meg! Fényárban úszik az egész bolygó!

   Díszkivilágítás, pazar épületek, hidak, terek, …és a rengeteg tüzijáték …

- Igen látom, ezek így ünnepelnek.., de nézd, ott valaki olvas egy zseblámpa mellett… Szánalmas!!

- Az! Még így, sok fényév távolból is az! Mintha nem is a földön élne… És mit olvas?

- Úgy látom, valami verseket…

- Ajaj! Szent Galaxis! Szegény ördög! Tényleg sajnálom… nem kéne legalább világítanunk neki egy kicsit?

- De..., most éppen erről olvas…

- Erről? De hát miről??

- Hát rólunk… azaz a Fényről…

- ??

- Figyelj, olvasom Neked:

„ Ülj le közénk és mesélj.

Mondd el, mit szoktál, bár mi nem feledjük,

mesélj arról, hogy itt vagy velünk együtt

s együtt vagyunk veled mindannyian,

kinek emberhez méltó gondja van.

Te jól tudod, a költő sose lódit:

az igazat mondd, ne csak a valódit,

a fényt, amelytől világlik agyunk,

hisz egymás nélkül sötétben vagyunk”

- Azért ez széép.. Te, lehet, hogy mi is sötétben lennénk egymás nélkül…??

- Igen, azt hiszem.., ez könnyen meglehet…

- Akkor tudod mit? Nézzük meg közelebbről is a Földet! Ott most pont szilveszter van,

  talán ha odamegyünk, emelhetjük az ünnep fényét,  de mindenképp oszlatunk némi kis sötétet…

- OK, én benne vagyok! Legyen nekik is fényesebb, boldogabb új évük! Rajtunk ne múljon!

- Na akkor indulás!! Vegyük fel a legcsillogóbb (b)lézerünket és kapcsoljuk maximumra az auránkat!!

   Végre van valami dolgunk..., nem veszekszünk tovább itt a (z)űrben, ma csakis a földlakóknak sugárzunk!! 

...és azzal Luci Feri-k  hussssss.., leszálltak a földre, valahol most itt vannak... Légyszi, ne küldd őket a pokolba, még ne, ha lehet... 

*Lucifer: latin szóösszetétel a  lux, lucis (fény) és fero (hozni) szavakból, jelentése így „fényhozó”./Wikipedia/

In memoriam… 

A 2016 szeptember 12-én elhúnyt  Csoóri Sándor  kétszeres Kossuth-díjas, és kétszeres József Attila- díjas költő egyik legszebb versét hoztam, tisztelettel emlékezve rá.

A verset egy remek előadásban is hallgassa meg, aki teheti…

https://www.youtube.com/watch?v=bFeDRoF8v6Y

Csoóri Sándor  (1930-2016)

ANYÁM FEKETE RÓZSA

Anyámnak fáj a feje,

nem iszik feketét —

Anyámnak fáj a feje,

nem szed be porokat:

szótlanabb sápadtsággal

feji meg tehenét,

szótlanabb sápadtsággal

söpröget, mosogat.

Anyámra durván szólnak

jöttment idegenek?

Anyám az ijedtségtõl

dadog és bereked.

Sötét kendőjét vonván,

magányát húzná össze:

ne bántsa többé senki,

félelmét ne tetőzze.

Anyám utakon lépdel

s nem jut el sehova.

Szegénység csillagától

sebes a homloka;

vállára még az orgonavirág

is úgy szakad,

mintha csak teher volna,

jószagú kárhozat.

Nyár van égen és földön,

zene szól, muzsika,

Anyám csönd-sivatagján

el kell pusztulnia.

Gépek, gyártmányok zengnek

csodáktól szélütötten,

de egy se futna hozzá:

„segítek, azért jöttem”.

Anyámnak fáj a feje —

anyámnak fáj a semmi,

Anyám fekete rózsa

nem tud kiszínesedni.

Egy éjjel földre roskad,

megtört lesz majd, kicsi —

Bejön egy madár érte

s csőrében elviszi.

„ Lélekutunk nem tudja kikerülni a szív hídját.

A szív nyelve nem tudja nélkülözni otthonát,-

mindkettőnek Egy a vezércsillaga”

/Lukács Mária - Csillogo/

Az öröm nyara  :) 

/ Csillogo mai könyv-bemutatójára/

Könnyű mosoly-ruhában

a nyár lépked közel,

kezében tarka csokorral

száz sziromra bontja

a szivárvány minden színét,

és nézd, apró virágok is nyílnak

fűszálak között megbújva

kíváncsi élet- örömmel,

ÖRÖKZÖLDEK hűs sóhaja

féltve körbeöleli őket,

játékos szél hajol le csodálni

és fénybe emeli a sok parányi

Százszorszépet...

 ( Számomra is öröm, ha évek szorgalmas méhecske -munkája  és a tehetség kibomló virág- szirmai egy szép verseskötetben együtt mutatják meg magukat... Kedves Poet-es  társunk, barátunk Lukács Mária - Csillogo  ÖRÖKZÖLDEK c. önálló verseskötetének megjelenése és mai könyvbemutatója alkalmából szeretettel gratulálok Marikának ! :) )

Weöres Sándor : Évezredek

A remekmű sérthető,

A pusztaság sérthetetlen.

A valóság hihetetlen

a hazugság hihető.

Radnóti Miklós: Röviden

Barátaim, ha rövid a papír

az ember akkor apró verset ír;

higgyétek el, a rövid is elég,

meghalok, s úgyis minden töredék.

József Attila: (keltezetlen töredékek)

Nem ér szerencse, nem árt balsiker sem -

szavam szerelem kérte.

Bocsássatok meg, hogyha jó a versem

és szeressetek érte.

 Így írtok Ti…  Az ÉLETRŐL..

/ szubjektív válogatás, két nap "terméséből" - időrendben  - / részletek /

Vannak érdekes jelenségek, furcsa véletlenek, például - ki tudja miért, minek a hatására vagy következményeként - egyszer csak megszaporodnak a nagybetűs  ÉLET- ről, a lét és nem-lét, a halál kérdéseiről direktebben is szóló bejegyzések, írások, versek… Mindössze két nap. 2016 április 5.  -6. poet- blogbejegyzéseiből szemezgettem - a teljesség igény e nélkül - , véletlennek tűnt, aztán elgondolkodtam, tényleg véletlen, hogy éppen most és éppen így…?  Lehet, hogy az. Végülis van magyarázat, pl. hogy mindig minden az életről szól, meg aztán nyilván inspirálóan hatnak ránk mások gondolatai, és egyébként meg a hazai és  "nemzetközi helyzet is fokozódik.."  stb.  Jó, jó,  de mi van, ha ez kevés?  Mi van, ha mégis létezik valamiféle kollektív tudatalatti is, ami mindezt adott időben előhívja egy csoport tagjaiból?  Persze csak játék, a szó úgyis elszáll, de az írás megmarad..,  egy darabig még minden bizonnyal. 

Mindenkitől bocsánatot kérek, hogy az engedélye nélkül - így visszaidézem. Legalább látjátok, milyen meglepő és pofátlan olykor a Zélet…

***************************************************************************

Halálkanyar

Galadriel -  2016. április 5. 00:16

"Te vagy az ok, én lettem az okozat,
te teszel jót, én teremtek gonoszat,
te ébren vagy, én űzöm az álmokat,
te kéred, én kapom a pofonokat.
 
Te vagy a csend, bennem dúl a hangzavar,
te fényben élsz, engem sűrű köd takar,
veled csendes eső, velem zivatar,
tiéd egyenes, enyém halálkanyar."

****************************

most ki-viccel veled az élet

skary -  2016. április 5. 04:11

".. ú jelzők ..de már nemtom

hogy hova visz el az élet

mégis csoda hogy élek

s te is mi-csoda vagy ma

óh de szép ... ú-az-annya

most ki-viccel veled az élet

a kibiccel úgy ahogy kérted

könnyebb a játék ha ott van

még vagy 8 joli dobozodban"

********************************

Ezerjó

csillogo - 2016. április 5. 07:59

 " apránként, de álmokat is veszek -
fogság az élet, lüktet ereje,
törzsét is érem - fogja a kezem."

************************************

Hogy érezd

Zsanna -  2016. április 5. 08:03

" Átölelném veled az életet,

hogy érezd szívverésemet,

melyben benne van arcképed,

és mindig velem ébred."

**********************************

Fesd újra a szerelmet

Zsanna- 2016. április 5. 16:21

"Oltsd el a szerelem útján,

a szomjamat, a szíved kútján.

Színezd újra az életünket,

ifjonti hévvel oltva, a szívünket.

 Fesd újra a felhőcsokrokat,

színezd újra a szivárványokat."

*****************************************-

Az utolsó vetítés

lordgabes -  2016. április 5. 17:43

".. Mondjuk a színész csapnivaló, nem láttam még más filmben, de mégis olyan ismerős. Mintha már láttam volna ezt a filmet. Még csak a felénél járunk, de már érzem, hogy nem lesz hepiend. Most már tudom! Meghaltam. A színész én vagyok, a film az életem."

**************************************************************

Idézetek a Szeretetről (134)

MOROZOWSKY - 2016. április 5. 18:45

 "Az a másodperc, amikor igazán szeretünk, életünk egyetlen valóságos pillanata. 

A többi nem az. A többi boldogtalan varázslat. Őrület. Teli félelemmel és szomjúsággal. 

…..  egy tévedhetetlen hang lelkünk mélyéről azt mondja: 

"Itt akarok maradni, mert mindig ide vágytam! Itt akarok élni, örökké!"

Amikor szeretjük egymást: kijózanodunk. Felébredünk. 

Életünk valóságos állapota az, amikor szeretünk. 

Ezt a csodát rendszerint akkor érjük el, amikor föladjuk a görcsös önvédelmünket, és elkezdünk egymásban, egymásért élni.

(Müller Péter) "

 **************************************************

Csak egy szívütemnyi

Steel -  2016. április 5. 19:09

 ..  "Kandalló-meleg, ez a pillanat,
ölbe bújós, jóleső érzület,
ahogy átér időkolosszusokat,
átéri árnyak Grand kanyonját...
Pedig az egész, csupán
egy légzésnyi szép,
hol a mosolyok angyalglóriák
az Életen. "

********************************************************

Fiatal filozófiák

Steel - 2016. április 5. 19:10

"  A Carpe-diem nem más,
mint tesi órás gyakorlat : láb-tárós.
Bánja a rák, ha a holnap meg szájfájós,
a lényeg, hogy az "élés" mindig extrás."

*****************************************************-

Haramia

dezsomarton -  2016. április 5. 19:18

" Késői már írni ez az óra,

pirkadatkor visznek a bitóra.

A társaknak még jövőjük lehet,

egyedül csak én mondtam nemet. "

******************************************************

Tavaszi gondolatok

merleg66 -  2016. április 5. 19:31

" Ha kinyílna végre az a pici ablak
Mely mögött rejted kedves arcodat
A hiányod talán nem szűnne meg,
De átrendezné az életemet,
Reményt adna a sötét jelenben
Újra dal szólna a szívemben "

*****************************************

Ikerláng

 3 - 2016. április 5. 23:02

 "A Lélek cseppje vagyok a létednek.
Végső állomása a szerelmednek.
Kristály színű alkony az álmodnak.
Reményed,virágod . "

*******************************************

isten beparázna

skary -  2016. április 6. 04:52

.. " új vallás van születőben

nem a temetőben

hanem az itt és most varázsa

és isten a parázna "

***************************************************

Elszakadt egy húr

620620620777 - 2016. április 6. 05:48

"… és körbe nézek, 
meglátom van e élet
a húron túl is, felnézek a
napsütésbe, látom
az eget, és a felhőket,
a nap felszárította
könnyeimet, és
azt tapasztalom, hogy
anélkül is van élet,
mert észre vettem
valami szépet, ami
meghatotta kicsi szívem!"

***************************************************

A mély szelleme

okeanus - 2016. április 6. 07:26

A mély, öröklött anyatermészet 

átölelvén szétosztja a csendet, 

rendet és jót tanít az éjről, 

mit a figyelő természet növeszt, 

mint jelet, hogy végső vigasz legyen, 

hisz ez maga, a föld szelleme.

******************************************-

Egyszervolt..

kicsikincsem - 2016. április 6. 08:44

.." Reped a festett mennyezet.
Hol van itt a bűn, hogy lefelé hull szilánk.
Csak gravitáció, nem hatnak rá imák.
A saját tengelyén fordul körbe-körbe.
Csak az nem szédül , ki lent van a gödörbe.
Terjengő kórok, a borítékban dráma, 
szabadon élők óriás kalitkája. "

**************************************************---

Lassanként lassan kint

celtichun - 2016. április 6. 10:11

" a Lehetőség egy függő állapot
gyomrot nyugtalanító válság
átlógva babrál szellemalakod
közben más világodtól rezeg az ágy
lehetséges élni csupa álomban
láztalan izzadva s tehetetlenül"

********************************************************

"Ne féljetek!"

Rozella - 2016. április 6. 13:06

.." Én nem tanítalak,

nem az én dolgom.

Megteszi más, meg az élet,

s amit hallani féltek

- a sok fekete titok-,

nemcsak sötét képzelet,

de ti 'ne féljetek! '-

bár ezt nem én mondom,

én csak viselem a sorsom.

Féljen ezután az élet,

ha felette mások ítélnek

mindig; pedig én is

csak az életre hallgatok

amikor a halálról mesélek,

valóságos véres meséket,

 de valaki üzeni néktek:

mégse féljetek "

***************************************

Szívszorító szövetség

Galadriel - 2016. április 6. 13:55

.." Elfeledett emberek emlékei,
levegőben látomásként lebegnek,
időtlen időknek írmagjaiként,
szívszorító szövetségben szenvednek."

***********************************************

Anyánk halott álma

petruchio -  2016. április 6. 18:13

"Vagyunk Pilátus és ítélkezünk,
vagyunk Jézus és keresztre feszülünk,
vagyunk mennybe vágyó
pokolba járó senkik,
vagyunk valakik név nélkül,
teszünk-veszünk értelmetlenül.

……

Leszünk majd földi Istenek.
porszemei egy nagy semminek,
leszünk a volt, de soha a ma,
leszünk anyánk halott álma."

*******************************************

Holt lelkek – HALOTTAK

petruchio -  2016. április 6. 18:13

.. "a csend ölel és ha egy-egy fénysugár
áttör az éjszakán, szemed lehunyod,
már a virradatot nem várod, álmod

nincs, konok monoton módon csak egy szó,
de elűzöd: ÉLET, mert már nem éled,
ha újra beléd mar te már nem féled"

******************************************

Árva-ház

janus -  2016. április 6. 21:34

.." Utolsó beszélgetésünk

szavai keringnek bennem,

ő már beteg volt, de tréfált,

én belül sírtam, kívül nevettem.

Ősz hajába bújt a tavasz,

arcán virult a pipacs láz,

mikor elbúcsúztam tőle,

nem tudtam, Isten rá már nem vigyáz."

*******************************************

Megtépázott az élet.....

merleg66 - 2016. április 6. 22:46

" Megtépázott az élet, de fel nem adom
Ez az én kék bolygós ujj gyakorlatom.
S ha véget ér egyszer, az előadás,
A "közönség" vajon emlékszik-e rám?

Tettem-e valami emlékezetest?
Az utókor felemel, vagy mélyre temet,
Eszébe jutok én, majd valakinek,
Szeretettel mondják, ki a nevemet?

Nem kap választ ma a kérdések sora,
Senkinek a vérét nem szívtam soha!
Segítettem ha tudtam és lehetett

Szeretet vezérelt, csak a szeretet!
Nem kérek kegyet és könyörületet,
De lelkem szabad, meg nem térítheted!"