kicsisziv blogja

Egyszerre élek Veled és Nélküled.

Kívűl mosolygok belül szenvedek.

Vigyázok egy álmot, őrzöm itt belül

Ha nem is vagyok Veled...

De nem hagylak egyedül.

Látlak-hisz velem vagy...

De észre sem veszed

Ha boldogtalan vagy

Akkor is ott leszek.

Nem múlik el nap,

óra vagy perc,

Arcod látom...

hangod hallom...

kezed érzem...

Ahogy megölelsz.

Jöttél... voltál..mentél...

valahol boldogén éltél

szemem elől eltüntél

aztán jött az ÉLET...

közbelépett

újra elém vetett.

Te jöttél... vártál.. hívtál..

Én írtam..Te írtál...

Magányos percek kínos csendjét megtörte a billentyűzet gyors kattogása. Szívek dobbantak, könnyek csordultak, szavak sokasága hatolt a szívbe. Felszárított könnyeket,előcsalt mosolyokat-emlékeket. Most nem vagy. Pedig millió gondolat és millió szó vár Téged.

Pörög az idő... az óra kegyetlenül jár. Napok múlnak el egymás után .

És Te nem vagy! Nem nekem vagy... vagy inkább nem vagy nekem.

Pedig várlak. Nagyon. Hiányoznak a könnyek... a mosolyok... a szavak... a kattogás kinnt és bennt. Csak a gondolataim kattogását hallom folyamatosan... de Te ezt nem hallhatod.

Hiányzol... nagyon hiányzol... mindennél jobban.