kevelin blogja
SzemélyesFènyes aszfalt
Esőtől csillogó szürke nyári aszfalt
Nèzèse règ és most is kedvencem
Óh fiatalság soha nem gyűrött
Èrez de semmit nem tapasztalt
A kislány olcsó szalvettàkat gyűjtött
Mozi plakátját nèzte egykoron
S figyelte a nem tudomság útját
Eső áztatta kislány homlokon
Mèg nem jelentkeztek a csalfa múzsák
Film mèg új volt ismeretlen idegen
Hűha jazz benne lenni szokott
Eső finoman szitált már bent lennék
Az első sorban a legjobb helyen
Monte Christo grófja èlmènyt hozott
ez már rég volt ma már csak egy emlék
Fórum szonett versenyre írtam
Két soros
Èletgyők harminc hat
Lehet hogy még hat hat
Viki repül
Röppenő Viki is csak olyan mint más
Nincs benne semmi belátás
hiába vigyorog
arcán a mosoly
csak egy ideges munka
Lesz neki mèg sok dolga
Sajnálom
Rá nem is haragszom
Belátom
vègre le is zárom
Volt nincs konyec filmá
van másik útja sikertelenségünknek
Akár egy fiatal szerelemnek
Kötelesség
Rakoncátlan tudat
A kötelességtudat
Ki mondja meg nekem
Hogy mit is kell tennem
Gondoltam s a
Cipómba haraptam
Dolgodat meg kène tenni
Nem csak folyton enni
Gondoltam
S a cipómba haraptam
"Fèny fakadt rám akadt"
A fenyőfát is meghoztam
Míg végül a derekam
Megroppant
Elillant a kötelesség
Nem maradt más csak
Betegség
"Óh mily szép a karácsonyfa
Ragyog rajta a sok gyertya"
Poètosoknak
Emberek danoljatok
Jèzusra találtatok
Istennek fia
Világ megváltója
Karácsonykor
E szent napon
Jött közénk
Megszületett hogy
Hirdesse szeretetét
Ami csoda
Csoda a szeretet
A szívbèli odaadás
Önzetlen csoda
Halleluja Halleluja
Hozsána nèki
Mert megèrdemli
Halleluja Halleluja
Kivànok minden poètosnak
Boldog karácsonyt