kevelin blogja

Kelekotya szúnyog

Betett nekem

Vérem szíva

Csípkedő matek

Nincs kegyelem 

Nincs menekvés 

Nincs maradás

Elmegyek èn onnan

Többè engem nem lát

Röpködjön vèrütött

Egyedül most már

Többé nem repülők

Naptáromba írtam

Jöhet heti három pipa

 Otthon nyugalomba

Ha az ész botor fàj nekem

 Kàr ha a jó elszalad  nap elől 

Kész gàz és rossz 

Ha csak csepp siker ragyogna

 Az sem ràm   kibirnàm

Türelem és szeretet

Senkiben nincs akkora

Mint Imre bàcsiba 

Az okos tanàrba

Mindig mosolyog

Szeret jó fénybe tünni

Sőt tündökölni

Mégis ne mosolyogj Imre bà

Torzitsd el arcodat

Minek a fény ha nem igaz

Ez igy csak  àlca 

Csak természetesen 

Ja vagy félsz  lehet

A labirintusban semmi nem egész

Sok embernek  felemelte

Vérnyomàsàt alantosan

Imre bà mert ő a

 Mosolygós  gonosz törpe

Jézus koporsójàt sem őrizték ingyen

Úgye kedves kicsi népem adakozunk

De hogy mint akit kitakarítanak

Felmosnak  elmosnak nem is akartuk

Olyan ügyesen becsapnak 

Sokszor észre sem lehet venni

Na ezt kell megemészteni  

Hogy mondjàk pestiesen 

Lenyúljàk az embert ennyi

Nem vagyunk  hülyék és

Észre vesszük ezt is

Elintézni nem lehet 

Amit akarok 

Szövevényes

Csellel ràm kényszeritik

Amit nem akarok

Rettenetes

Zsong a vàros nagy a tömeg

Mi lesz velem ha elveszek

Nagy péntekre

S nem sül a sütemény

Én àrtatlan hol fizessek

Se csekk se online  felület se

Újsàgàrús pont 

Csak a sok gond

Posztó kabàtom felveszem

Benne tehetetlenségem viselem

Nagy péntekre