keringos blogja

Egyszer hallottam véletlenül, egy érdekes véleményt.

A székbe az ülhet akinek feje van, nem ,,múltja,,.

Elgondolkoztam ezen és ezt válaszolnám. Nekem mindegy, már rég meguntam a székeket, de nem kéne, pl. azért sem mert olyan székről figyelni ahol körülötted csak gyalázat és hazugság garázdálkodik, mondjuk szép szavak mögé bugyolálva, és ha a múltra tekintek, abból még egy bolond is láthatja pl. ,,történelemkönyvekből,, hogy az ilyen szék-helyek szoktak feledésbe, és a végtelen tengerek sötét bugyraiba veszni, örökkön – örökre a talpnyalóival együtt, és a bolond a közben, hogy erre rájön a fejét használja, és ha még a székben is ül, akkor abban a tévhitben él, hogy Uralkodik. De kiérezni és elutasitani az ilyet, nos ezt a valamit nem lehet megtanitani valakivel, ezt vagy Érzi valaki, vagy nem. Én így Érzem, Érezném. Elismerés? A hazugság nem ismer elismerést, csak élösködést és kihasználást. Én az ilyenből nem kérnék.

http://www.youtube.com/watch?v=hHy-OxoT7zU&feature=related