Chillmar

Voltunk együtt és külön,

ismerve és ismeretlen.

Voltunk szabadok és mégsem.

Illúziókba burkolózva,

hazugságban és belül

csendben kifelé ordítva,

és voltunk fordítva.

Voltunk nyakkendősök,

kéken és pirosan,

Voltunk kommunisták

és nem azok.

Voltunk füstben és tiszta levegőn,

persze csak emlékekben.

Voltunk mások iránt türelemmel

és alázattal, na meg aláztatva.

Hagytuk magunkat.

Voltunk taposva

és így tapostunk mi is.

Voltunk már alul és felül,

az utóbbi az, jobb.

Voltunk kutya és macska-

egérjáték ez is.

Voltunk közönnyel teltek,

megbánók és gyávák.

Voltunk mis is apró,

életrevaló lárvák.

Voltunk szépek és kegyetlenek,

emberek és mégsem.

Voltunk éhesek és fáztunk,

jóllakottan melegek.

Voltunk erősek és gyengék,

őszintén csalók.

Voltunk úr és szolga,

fekete és fehér,

s milyen furcsa

mégis egyek vagyunk

mindannyian

halandók maradunk.