Képzelet blogja
Szórakozástitok
és elbújik ott, a sok manó,
embervilág meg nem leli,
úszó szobákban sok a szín,
kacag a hang, halk nesz - teli,
teli fazékban fő a jó,
nevetést tesznek lám bele,
s úgy hordják titkon szerte-szét,
száz kútba cseppen sok marék,
arra jársz? arra én is megyek,
kacajt gyűjteni, titkosat,
míg meg nem telik a gondolat,
derűvel, széppel - Hold, dagad,
megállj a tükrök szép gyepén,
még átfutni mer, bíz mer a fény,
azt is viszik lásd, most szalad
szíved felé a pillanat.
( fénykép hozta gondolatok)
lekváros kenyér :)
Néztem, ahogy lekvárt kent a kenyérre,
nagy komolysággal, s arca kisimult az első falatnál,
mintha az étel édese felidézte volna benne az élet édesét...
egy falat illúzió, vagy egy nyelet béke,
mindenesetre valami megnyugvásféle.
Gyomra kevésbé háborgott ezután,
s mintha mosoly is feltűnt volna az arcán,
ahogy elmerengett a gyümölcsízeken?
nem szerintem egész máson - azt hiszem.
Másmilyen a gyümölcsmosoly: hamvas ízt idéző fura nyári ár,
ahogy szétterül egy üvegnyi ízben,
csupa lázban, mintha várnál.
Várnál az első mosolyra mely szembefut veled tavasszal,
miközben érzed ahogy karjába ölel a nappal,
s a szél...
Az a csalfa, az a mindenhol elérő bizsergő érkezés,
nem kevés... De nem is sok,
nem több mint ami elég ok,
egy mosolyra, egy gyümölcsvágynyi percre,
egy elképzelt falatnyi életre,
mely beérlel újra ízeket,
lekváros kenyéren az emlékezet...
2017.01.18.
odett es a go girlz - belepek egy helyre
szómise-semmi-se
Mint pőre ágbogas lidércek,
fénycsóvák, misztika lépted,sodorni képes, érint - megremegsz:Ki tudja honnét, les rád e nesz. Harmattól félsz, és félig pokolbanmosolyogsz mégis, mégis...csak halkan,de milliomod gyötrelmet sem adsz a tavasznak:Nálad, nála...Itt! még laknak. Hát igézetével beköszöntött, s köszönt: ajkán csábszóvirág, misére hív, gyengéd harangvirág.És csak szól a szél, szilajul nem beszél,mormol benned valami, elmesél.szavak a fórumból:
beköszöntött, gyötrelmet, sodorni, tavasznak, igézetével, szilaj, harangvirág, pokolban, mosolyogsz, harmattól.
"Lúdmilla dala"
Lúdmilla Drága
kicsi pohárba,beleöntött, és meglökött kiborultam tán,ittam volna mán,de ami kell, padlón hever, kezében léhaszavaknak préda,szalag-bokréta, mosolya céda magasra tartja a fejétszavamra mondomszolmizál.Lúdmilla Drága,kopott ruhábatáncol és mégis - tündököl, bizonytalannak tetsző a lába,mégsem esik és nem borul, de ahogy nézemmozdul a lábam,minden mozgásban, ott van a vágyam, valami dallam-indulatmélyéből néha felkacag....
"Tisztelt Liszt"
Ezúton közlöm önnel,
hogy kevés önben a búzaés túl sok az adalékanyagna de tudom a siker miatt,s hogy kevés önben a sikérbár nem tudom azt, hogy miért,ha már ennyi az ára máralehetne tartása. Legyen büszke a rétrehonnét származik a béke,ha már annyi Napot kapottés szomját oltotta ott,amikor még kis mag volt,tudja az elődje - a holt,kérem ne legyen hiábaa felmenőinek halála. Ugyan legyen már önben annyi tartás,mivel ehetünk némi áldást,ha már imába foglalták a fiát,mi "mindennapi kenyerünket" ne bántsd. Hát bíz előre is köszönöm,s hogy szavamban legyen némi öröm,minden tiszteletem az öné,a sütemény legyen örökké. http://www.youtube.com/watch?v=3CzPsWOs5Rg&feature=related