Képzelet blogja
Gondolatoknap-tiszta lángbor
még egy-két pohár, nap-tiszta lángot?
nap-tiszta szüzek koszorúja
minden fény ami csak volna
melyeknek keblére fejed hajtod
pihegnek benned az alkonyok
a megélt ittas bolondok
kacagássá értek
megértek a maradásba
nap-tiszta csendek
megsimult rend
és remegésbe merül
az égi ív alatt
az összes pici könny
gyöngyszívű pillanat
vagy csak épp most nyugszom el
a karod alatt
s minden elsuttogott vétek
hallgat
napok, fények egybefolyt vére
láztól ittas kis menedéke
ad hazát testünknek s mámort
ittunk és iszunk még
lángbort
üde szavak forrnak békét
pecsétet mart reánk az ég rég
....
http://www.youtube.com/watch?v=03rx2S6TVo4&feature=relmfu
http://www.youtube.com/watch?v=yfg97-5uhFQ
selyemigen blúz
csikordulnak a hangok
valami ellebben a szem előtt
egy lepel, egy kendő, selyemigen
blúzát veti a szerelem
gombjai rőzseszemek, lángok
tüzeket szítanak vad álmok.
tente vétek, aludj
hiába hibák, elkoptatok.
vetkezik a tudat
keze épp magasban
elegáns kis esti
lélegzetruhában
melle piheg a mának,
emelkedik, süllyed,
előző alkonyok
messze menekülnek
megrendül a minden
homlok a homlokhoz,
érinthető, szavak
az idomokhoz
érnek, érnek égnek
tenyerekből izzik
el a csend
élek
(rendül, csikordul, elegáns, tudat, hiba, rőzse, mit, vétek, előző, igen )
http://www.youtube.com/watch?v=geV9X4gHg1o&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=-0Q_9gg_GVw&feature=related
gyöngyök és tükrök
fényzene
szeretni, valami fény
mely átsüt mindenen,
lelken, imán, ablakon
testembe mártott nyom
valami fűz mely összefűz
kecses roham a lét felett,
mintha az ágak ölébe venne
gyengéden ringat szeretve
függőágy két híd között
hinta a semmik felett
valami úr a mindenen
egyszerűn éltet, ég, velem
elveszek tekintetedben
mély mint a kút
de felragyog
elnyel és ellop
csapong habog
csendet csendül és lélegzik
szilaj és vad levetkezik
oly meztelen vágy nem esdekel
büszkeség nélkül emel fel
magasra fel, emel emel
pedig csak itt állsz oly közel
s mert szeretni fény szemem igaz
gyöngyök és tükrök mind tavasz
esővirág
esővirágok nyílnak
és hajnalt nyit az éjfél
a várva várt reggel
lassan de ideér
szélbe dalolnak a fények
és madarat fúj a szél
ahogy beissza a földet
ez az ősi szenvedély
az örökök virága izzik
föld-igaz biztonságlélek
a bizonyosságok égnek
míg esővirágok mesélnek
valami volt idő, kenyere morzsa-hó
http://www.youtube.com/watch?v=Ux1LVyhs6Pg&feature=related
rajzot cserélt bennem az élet,
nem voltam én más csak tárgy,
koszos utcák zajában ének
zöld levélben álmodás
porcsinrózsa nyílt virága
háztöveknek földje szép,
ott ahol már nem is látva
repedésből nő a rét.
szavaknak tengere zúg szelet - enged e,
elkarol messze fúj , hajlít mint szél-lazúr
színeket perzsel, lehel reánk - rengeteg,
kitárt két karjával mégis, egy helyben reng,
szemfedő, oldalt nő, lát igaz lényeget,
csakis a boldog volt, szép igaz épp, remeg,
nevetés zavartan, tenyérbe hull a szó,
mégis, ha lehetne mért nem kap, el-haló,
boldogat kívánni, segít a méltó szó,
valami volt idő, kenyere morzsa-hó,
dalokat teremtve, temetve meglehet
rajzokat cserélget minden "és" így lehet
reményeink világnak ágán
bokrosodnak, szép levél,
zöldül a szívben már az ének
hajtanak álmok, évek,
százszorszépek volt nyarába
pár virágból szőnyeg-ár,
apró képek hidak sora,
nyitott kaput rajzolt csoda.
(Dal)
