címzés nélkül

kapocsi.ancsa•  2016. június 13. 20:25

és sorra jönnek a hetvenhetek,
hétre hét fekszik alázkodik,
gyűrve a párnát konctiprók láncát,
hogy élni kell, míg a sors hamis
 
átírt diadalérmék vernek harangot,
hangjuk elvész, csengésük tája, tájoló,
és visszhangja vissza nem vetül,
széles határon messze menekül
 
kié a sors, a sósra ért ízek
hámot viselt csapások sorja ez,
kié az érdem s érdek, hogyha győz,
már mellékes benne a szerelmi gőz
 
ha hajt a nap, rebeg ribillió,
mennyi eltévedt vándormillió
holt helyen leli helyét, szíve csendesül,
haza ha talál végre megkerül.

2016.06.12.

https://www.youtube.com/watch?v=73aiV9zWDRc

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mikijozsa2016. június 27. 20:48

Hámot viselt, vagyis kötőféket?

kapocsi.ancsa2016. június 27. 20:34

@fernst69:
Bocsi, csak most olvastam, kicsit el voltam itthonról :D
és nem kicsit, tudod :)

fernst692016. június 22. 13:05

Az "eltéved" végéről nem hiányzik egy "t"? Nekem egy kicsit igen... Csók!!!! :-)

kapocsi.ancsa2016. június 21. 21:14

Köszönöm

Mikijozsa2016. június 15. 20:44

Ez az

pepo2016. június 15. 19:36

ha hajt a nap, rebeg ribillió,
mennyi eltéved vándormillió
holt helyen leli helyét, szíve csendesül,
haza ha talál végre megkerül.

kevelin2016. június 13. 23:19

Szomorú ha menni kell jó vers üdv

Bugatti3502016. június 13. 22:08

konctiprók... tetszik ez a szó, de ne kérdezd miért, mert nem igazán tudom ! :) ....talán, a ritka előfordulása az oka...:)! A vers is szépen kimunkált! :)

petruchio2016. június 13. 21:44

abszolút "kapocsiancsás"...még párszor el kell olvasnom...:)