Ahogy közeledik az indulás...

2011. október 20. 11:58

Ahogy közeledik az indulás, úgy erősödik bennem a kettőség érzete. Egyrészt a vágy hogy kipróbáljam magam egy másik területen és ráadásul még pénzt is keresek vele, másrészt a kín amely fájdalomgócokat teremt szívemben és testemben egyaránt. A kín mely olykor rángásokká vadul és tudom hogy nem sokáig tart, de azok a percek valahogy az örökkévalóség határát súrolják mégis. A kín forrása a szerelem. Azt, hogy el kell hagynom azt a nőt, akit már egyszer elveszítettem végtelen fájdalommal jár. De nem lesz gond - biztatom magam - hiszen találkozni fogunk ahogy csak az időnk engedi. Az Időnk...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Erika492011. október 20. 17:50

Kívánom, hogy találd meg a számításodat és időtök nagyon sok van még a szerelemre, ha Ti is úgy akarjátok! :) Én is szorítok Nektek!
Ölellek!

jagosistvan2011. október 20. 17:31

Remélem olyan helyre érkezem ahol a szívemben megmaradhatnak szeretteim.

jagosistvan2011. október 20. 17:30

Köszi szépen Évám!

Mamamaci402011. október 20. 17:09

azt hiszem, mindig elindulunk valamerre, s megérkezünk valahová...tengernyi sok brummot küldünk innen a barlangból, és sok erőt hozzá!

dreaming582011. október 20. 14:25

Tudod Jagikám - a távolság a kis tüzeket kioltja, de a nagyokat fellobbantja!!!
Szorítok Neked/Nektek :)
Puszi