Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Nap és Hold között...
voodoo• 2015. március 23. 11:54
Napimádó holdkóros
Még kisért a múltam, rozsdás pengék élén
táncolnak az elfelejtett álmok,
de tavaszi mosoly váltja fel téli magányom,
és a tükör elé is álarc nélkül állok.
szivárványt festek újra, pedig tegnap még
szürkének láttam az egész világot.
Írok, és ujjaim végén kinyílnak a szavak,
mint elhagyott kertben a vadvirágok,
lenyűgöznek, de ennél is többre vágyom,
a holdfényben a napkeltére várok,
indulnék is felé, de félek, szertefoszlanak
az ezüstszínű, törékeny látomások.
Mézédesnek tűnő ajkakon méregcseppek,
halálos csókjukért mégis megveszek,
lágy hangok hívnak, csábos karok intenek,
tudom, végleg elveszek, ha engedek,
vágyam csábít, de ellenállok a kísértésnek,
ma önmagamnál is erősebb leszek.
A csók mérgez, a hívó karok megfojtanak,
fogalmam sincs, hogy mitévő legyek,
számomra talán az utazás a nagy kaland,
az út a cél, amit már régóta keresek,
egy jelre várok még, a Nap felírja az égre,
ha meglátom végre, azonnal elmegyek...
mert...
...meg kell tudnom ki voltam, vagyok, ki leszek,
létezik-e olyan világ, ahol megértenek,
van-e ott Nap, van-e Hold, és van-e ott álom,
amiben nem hívnak, nem küldenek,
csak féltenek…
Himeriosznak, hálás szívvel...
voodoo2015. április 1. 09:10
ÉS ha erre rákattintasz, akkor visszajutsz a főoldalra :))
voodoo2015. március 28. 09:10
@Elmenni: Köszönöm Kati, mi mindig megértjük egymást. Talán mert az Út, az Otthon és ami, aki ott vár biztonsággal, bizonyossággal tölt el mindkettőnket, és persze ez erőt ad... :)
voodoo2015. március 28. 09:08
@Moonflower: Van amikor itt a blogomban írom, formálom a gondolatot. Van amikor csak jön és úgy is marad. Ez úgy van, hogy az ilyen kinyilatkozásokban van, amit a pillanatnyi állapotod írat le, van, amit már a következő pillanatban újra gondolsz... És Erzsinek ( @njzsike: ) megígértem, hogy idén mosolygós(abb) leszek... szóval kicsit derűsebbre formáltam az egészet. Már amennyire az lett :))
Elmenni2015. március 27. 18:37
"amiben nem hívnak, nem küldenek,"
nem féltenek...
Létezik világod... Vágyom Haza...
hol derűs minden perc, s nem vagyok soha mostoha...
:)
Moonflower2015. március 27. 17:34
@voodoo kedves, nem könnyű Téged követni, csak kapkodom a fejem, hányadik változat ez :) . Látszólag csak néhány szó változik, sorok helyet cserélnek, mégis a hangulata egész más.
voodoo2015. március 26. 18:22
@baramara: Mariann...köszönöm, hogy olvastál... :)
baramara2015. március 26. 15:37
"létezik-e olyan világ, ahol megértenek,
van-e ott Nap, van-e Hold, és van-e ott álom,
amiben nem hívnak, nem küldenek,
csak féltenek…"
voodoo2015. március 26. 15:24
@njzsike: kicsit átszerveztem a színeket, mert tényleg nem szürkék már... :))
njzsike2015. március 26. 14:02
Örök nyughatatlan...
Már megint szürkének látod a világot? Éppen most, amikor újra élni kezd minden, fénnyel, virágillattal van tele a levegő és olyan kacéran túr hajadba a szél, hogy ebbe a mámorító kavalkádba beleszédülsz???
Lehet semmi köze a versedhez, ami persze ismét a kedvenceim közé landol majd, valamiért mégis ez a dal jutott eszembe:
https://www.youtube.com/watch?v=abZlWqVe Lzg
Moonflower2015. március 25. 12:19
@voodoo Mosolyogni lehet úgy, hogy belül sírsz.
Pont Neked magyarázzam ?
voodoo2015. március 25. 11:10
@gabi5: Köszönöm Gabi! Látom, Te is az emberszabású éjszakai bagolyfajták közé tartozol... Darwin se volt tökéletes, mi valahogy kimaradtunk... :))
voodoo2015. március 25. 11:09
@Moonflower: Ok Moon, megértem, hogy elgondolkoztat ez a napos-holdas írásom, én sem teszek mást napok óta. Egy régi üzenetet dolgoztam fel itt úgy, ahogy, és meg kellett állapítanom, hogy az elmúlt években szinte semmi sem változott. Ennek a versnek az előzménye nemsokára megjelenik, az érzékibb, érzelmeimet próbáltam terelni kicsit vele, ez ugyanannak a témának a változata, ahogy írtam... könnyed délelőtti gondolatok éhgyomorra. Hogy miért könnyed? Végül is mosolygok most is, nem?? :)
voodoo2015. március 25. 11:04
@Rozella: Nem volt se dzsinn, se tonik, igaz alvás se sok... de azért köszönöm a gondoskodást. :))
Törölt tag2015. március 25. 03:27
Törölt hozzászólás.
Moonflower2015. március 24. 22:14
Kedves @voodoo bizonyára csak úgy jöttek, jöttek a gondolatok, de az egész koránt sem könnyed. A van hova, kihez hazatérni biztonsága még az örök nyughatatlan lelkeknek is kell. Nekem erről szól ez a remek versed.
Este egy pohár finom bor jót tesz a testnek és a léleknek is (lenne egy pár ötletem :) )
Rozella2015. március 24. 21:27
Este? Tényleg, észre se vettem.. mindjárt hat van, hogy megy az idő! :)), persze, engedd el magad nyugodtan /kérlek, kivételesen ne dzsinn-tonik legyen! :) /, de egy jó borkóstoló talán segít meglapozni a hangulatod: pár kortyot most itt hagyok, a többit máshol kóstolhatod...:) Szép estét! :)
voodoo2015. március 24. 17:59
@Rozella: .... ok, ez volt az ebéd, most este van, jöhet ami délben kimaradt?? :))
Rozella2015. március 24. 12:58
Szívesen! Egyél azért valami könnyűt ebédre, semmi zsíros, meg túl fűszeres ne legyen, egészségesen kell élni... s persze délben egy pohár bor se!! :)
voodoo2015. március 24. 10:25
@Rozella: semmi filozófia, könnyed délelőtti gondolatok éhgyomorra... :))
Köszönöm, hogy olvastál!
Rozella2015. március 23. 19:17
Igen filozófikus hangulatban írhattad ezeket a mély gondolatokat. Állítasz valamit, aztán mindjárt cáfolod is.., mintha minden és mindennek az ellenkezője is igaz volna - bár lehet ilyen tapasztalatod. A kételkedés talán csalódások miatt van, de én úgy érzem, te mégis tudod, vagy ha nem hát érzed azt hogy most vagy jó helyen. / és nem is biztos, hogy mindent TUDNI kell/ :) Érdekes, elgondolkodtató vers!
voodoo2015. március 23. 17:43
@TothGigi: Köszönöm Gigi!
TothGigi2015. március 23. 12:16
Ez szívemnek szólt kicsit! Magam bele tudtam illeszteni .. Szép tanulságos vers! :)