Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Szomorú vagyok
2012. január 2. 17:23
Szomorú vagyok
Szomorú vagyok, nincs itt már ország.
Az Oldalak csak a tüzet szítják.
Nem látva azt, mindent elemészt.
Csontjaikon zokog gyermek-nemzedék.
2012. január 2.
kedd 17:10
Bianca2012. január 3. 09:46
Én is! Hétezer?
Sea2012. január 3. 08:41
Nincs ország, az biztos.
Ernest2012. január 3. 02:29
Igazad van!
Egy tipp: olvass engem, jobb és szebb kedved lesz... ;)
Őrni
narnia2012. január 2. 21:34
...
kapocsi.ancsa2012. január 2. 19:20
...
Mamamaci402012. január 2. 19:07
hol volt, hol nem volt...mi még tudtunk mit mesélni Ildinek, ő vajon mit fog az unokámnak?
pepo2012. január 2. 18:17
:(
19682012. január 2. 18:13
Szerintem,
az ország ott van, ahol a nép is van; az emberek. Úgy érzem, egy országhoz, egy oldalon kellene állnunk, mindannyiunknak, a mindennapokban, igazán összetartozva...
Az utolsó sorodról a Himnuszunk jutott eszembe;
''vert hadunk csonthalmain győzedelmi ének''
Az baj, hogy egységes ''hadunk'' sincs, 's, hogy nem is vesszük észre, ill. tudomásul, hogy gyermekeink zokogása kinek is a ''győzedelmi éneke'' és milyen egy ''győzelem'' ez...? :((
Alexander2012. január 2. 17:56
a legnagyobb baj, hogy elfelejtettük nevelni a gyermekeink..
most őszintén, melyikünk gyermeke tudja akár csak a hiszek egyet is...? csak mi látjuk ilyen cudarnak a helyzetet, az a legnagyobb baj, hogy ők még messze vannak attól, hogy ragaszkodjanak ahhoz, ami örök jussuk! egyszerűen átlépik ezt a kérdést és próbálnak boldogulni, ahogy tudnak... (mert talán tőlünk is ezt látják...!)
Erika492012. január 2. 17:43
Sokan vagyunk szomorúak Jagi....