Nyárutó

gosivali•  2016. augusztus 24. 18:51

 

Kövér könnycseppekkel
búcsúzik a nyár,
édes hasznát hátrahagyva
áldozza magát,
sápadt fénnyel felkínálja
sárgult aranyát.

Áfonya-kék álmainkat
kuszálja a szél,
csonka hold alatt tűnődünk
egy nyári mesén,
buzgó harkály halkan kopog
erdők rejtekén.

Szirmot bont az őszirózsa,
vetkőznek a fák,
ökörnyálon ring az álmunk,
s a látóhatár
– amerre a szemünk ellát –
ködfátyolban vár...
 
(áfonya, édes, buzgó, kövér, koppan, vidám, tűnődik, csonka, haszna, összekuszál)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

gosivali2016. augusztus 25. 22:15

@merleg66: Örülök, jó kis időtöltés ez, szeretem :)
@BakosErika: Köszönöm, Erikám, tényleg csak eljátszottam a gondolattal, feladattal :)
@dreaming58. Köszönöm, szeretem ezeket a feladványokat. :)
@Zsuzsa0302: Örülök, Zsuzsa, és reménykedjünk :)
@Rozella: Köszönöm :) (pedig nem túlságosan érzem magaménak a sok kötöttséggel járó sorokat :) )

Rozella2016. augusztus 25. 19:03

Kedvelem a "kötött" verseidet... is! :)

Zsuzsa03022016. augusztus 25. 18:23

Nagyon szépen leírtad! Valóban így van .... Hátha kitart még egy jó ideig a nyárutó :)

BakosErika2016. augusztus 24. 20:43

Szépen láttatod a nyár gyorsuló elmúlását, Valikám.
Tetszett, gratulálok.

dreaming582016. augusztus 24. 20:43

Már a fórumban is megcsodáltam - remek!

BakosErika2016. augusztus 24. 20:43

Szépen láttatod a nyár gyorsuló elmúlását, Valikám.
Tetszett, gratulálok.

merleg662016. augusztus 24. 20:39

Kedves Valika! Nagyon szép lett a vers. Gratulálok!