Fogd meg a kezem

Fogd meg a kezem

Álmodozások

Ha minden álom valósággá válna,

Örök tűz égne téli éjszakákban,

Öröknek lángja, mily csodaszép lenne,

Megtisztulhatna benne, minden ember.

Jegyben járhatna jóság, és reménység,

Pirosló arccal köszönne szerénység,

Oly szép is lenne, nem félni a sorsot,

Egy mosolyba fonni, a Nagyvilágot.

Eggyé válni fenn, az azúrkék éggel,

Megosztani fényét, senki se féljen,

Fénylő magasig szállna fel a lélek,

Vágy, s az álom, eggyé- ha lehetnének.

Minden szív nyíló virágoskert lenne,

Magot vetne benne, sok-sok.. érző ember,

Úgy nevelné, oly tiszta féltő gonddal,

Mint édesanya, ki kisdedét óvja.

Térdre kényszerülne a rút gonoszság,

Ott, hol emelt fővel állna igazság,

Fénylőn, hittel osztana jóságot,

Fényébe vonná, ki bízza ez álmot.

Ha minden álom varázsszó lehetne,

S lennék én varázsló- de szép lehetne,

Bejárnám a Föld - legapróbb szegletét,

Kinyújtott kezembe fénylene a remény.

                          *

Fénylene, s látnám a jóság szállna,

Ég alatt, Víz felett- boldogság járna,

Jöjj- mutassuk mosolyunk a mának,

De szép lenne, ha valóssággá válna.