ÉN SZERELLEK

Hajrákovácsbácsi!
Fizikai fájdalomtól vezérelve, egyszerűen annyira imádlak, hogy muszáj írnom, látod kinyallak szellemileg és érzelmileg, mert olyan jó a taktika, pedig rumbatök módjára rázom a fejem rendesen, és a 2x1-et is beveszem, de csak placebó, mert csak nyüszítve küszködök és buborékos nyálat köpködök, de csak tényleg téged kíméltelek….vakujjakmeg…Önérdek.
Betűkövető fejmozgása remélem zavartalan.
Tegnap óta azon gondolkodtam, hogy melyik a jobb:
- ha nem lépsz a lábamra, és én kérek elnézést
vagy
- ha rálépsz a lábamra, és én kérek elnézést
Cudar, betyár világ van itt a Föld nevű bolygón, ugye?
Kilinkelhetné a lehetőségeimet.
Kapsz háromkarakternyi mosolyt előlegként.

:)
:)
:)
Na, most fusson…
Kiszótároztam a fent említett mondatokat, pelenkás korombeli érthető szavakká, de lehet, már nem megy egyszerűen, de kialkudom magamból a tőmondatokat a szájfényem alatt komolyan, hisz az ujjlenyomata a szívemen, a mosolya a számon…  -  tudj isten, hogy mi okból - , és ott van a barátsággörbe, ami hol feláll, hol lekonyul.
Onlány borul az agyalapim, és közben azon gondolkodom, merre is vagyok én ilyenkor, ha a póz ugyanaz, mint tegnap ilyenkor.
monitorra cuppanva. Jpg
Szívszakadás…mert most is magaddal beszélgetsz és nem vele te szerencsétlen, ez a baj mi?
Aha!