VERSEIM egyike

Gesztenyék 1999-ben
/ Gesztenyék 1999 őszén

Itt a kezed: gesztenye levele
S ott a képed: gallyak kerete.
Hull a levél, befon az ősz szele
Zsebemben gesztenye: búcsúzom vele.

Nagy barna szemek: két kicsiny gyerek.
Futok a téren, szívem megremeg
Arra gondolok, hogy mi lesz velem s veled,
Ha nem akarsz beszélni amíg lehet.

A két gyerek szeme felragyog
A szemükben pótmama vagyok.
Csak Isten tudja még holnap hol vagyok
Hogy szívükben, szívedben mit hagyok.

Kicsi kezük zsebembe mélyed,
Készítünk belőle valami szépet
Ez lesz a feje, kék lesz a szeme
Pálcika legyen a két kicsi keze.

"Kedves! Szívesen beszélnék veled
Hogyan mondjam el amit nem lehet?
Megsimogatnám a kezded
Csókkal hinteném a szemed..."

Elment az idő a téren
Kezüket megfogom szépen
Zsebemben egy halom gesztenye
Lassan a hegyre indulunk vele...

Hátra nézek még: gesztenye levele.
S ott van még a képed: gallyak kerete
Hull a levél befon az ősz szele
Zsebemben gesztenye, ezernyi gesztenye...

2002

Varga Éva