Bolygók

Érdekes beszélgetést csíptem el ma délelőtt. Két férfi beszélgetett kedvenc kávézómban a szomszéd asztalnál. Mindketten szidták a párjukat, aztán váltottak és univerzális női tulajdonságokról esett szó. Utána pedig az a gondolat, ami mindenkinek eszébe jut legalább egyszer az életében. Igen, a két bolygó, ahol a férfiak és nők a másik nem nélkül élnek. Két barátunk azonnal kijelentette, hogy azért nem tiltanák ki teljesen a nőket a bolygójukról, de csak meghívott vendégek lennének a lányok és szigorúan szexistennő mind..

* * *

Jókat mosolyogtam a két úriemberen és elképzeltem, ahogy az átlagos férfi és átlagos nő berendezné a saját bolygóját.

Nem bonyolítom a dolgot a család intézményével, ami ugye klasszikusan az apa, anya és gyerekek felállásban testesül meg legtöbb kultúrában. Nos az én verzióm kicsit más. Idealista jövőképemben az emberiség megoldja az energia- és nyersanyaggondokat, mindkettőből korlátlan a bőség. Robotok, automaták lesik az emberek kivánságait. Megszűnik  a pénz fogalma, mindenki úgy rendezi be az életterét, ahogy akarja. Senkinek sem fontos, hogy milyen autója vagy más eszköze van, legfeljebb a színe, formája érdekes.

Nem sok szabály vagy törvény kell, mert az emberiség önszabályozása szinte tökéletes. Sorsolással választják ki egymás közül az elöljáróikat, akik a rendet őrzik és az esetleg fellépő problémákra reagálnak. Megbízásuk rövid időre szól, és mindenki aláveti magát a döntéseiknek. Ez amolyan kötelező szolgálat, ami inkább megtiszteltetés, mint kötelezettség.

Aki a szabályokat megszegi, akár élete végéig egy kietlen börtönbolygóra kerülhet, ami senkinek sem éri meg, ezért gyakorlatilag megszűnik a bűnözés fogalma is.

A stabil anyagi lét megalapozza a szellem szabadságát. Sajnos az ember magában hordja állati ösztöneit és ezt száz generáció sem változtathatja meg. A férfiak és nők már kétezer éve is hasonlóan viselkedtek bizonyos helyzetekben és kétezer év múlva is ugyanígy viselkednek majd.

Idealista elképzelés, de azért végigfuttattam a férfibolygó-projektet az átlagos férfiagy specifikumai szerint. Ez a bolygó ezért már messziről egy futball labdához hasonlítana, stadionok követnék egymást a városokban. Aki beéri a valósághű utánzattal, hazavihet egy robot-barátnőt, meglátogathat egy robot topless bárt vagy csak együtt lóghat naphosszat a barátaival. A romantikusabb bolygólakók fogadhatnak "valódi" hölgyvendégeket, de ha három napnál hosszabb időt töltenének együtt, akkor el kell utazniuk együtt a Szerelembolygóra. Nevet is adtam ennek a három napnak: próbaházasság... Nem mellékesen ezt akár már a XXI. században is bevezethetnék. Milyen klassz lenne, ha a derék vőlegény visszavihetné "Anyukának" a kedves kislányát, ha nem jön be a három napos próba, és persze fordítva is ugyanígy. Tudom, hogy sok probléma csak hónapok, évek alatt kerül elő, de van ami már az első együtt töltött napokon. Hihetetlenül sok nászút hagy tüskéket a friss párokban... azután pár évvel később, amikor mindkét fél ingerküszöbe jóval alacsonyabb lesz, ezek a tüskék még mélyebbre fúródnak és már nagyon fájnak. Na, de inkább folytatom...

Szóval, ugyanilyen alapon a férfiak is ellátogathatnak a nők bolygójára, de ők is csak meghívásra és csak három napra alkalmanként. Ezt a bolygót inkább nem is képzeltem el magamnak, mert leginkább amolyan óriási Barbie városra hasonlítana, azzal a kivétellel, hogy Ken nem lenne ott állandó lakos.

A Szerelembolygó (a viták elkerülése érdekében ez a bolygó maga a Föld, az emberiség jelképes bölcsője) a harmadik bolygó, amolyan inkubátor-féle, ahol megszületnek a szerelmek, a szerelmekből pedig a gyerekek, de egy idő után nemük szerint elkerülnének a bolygójukra. Itt élhetnek szerelmespárként családi életet, de gyerekük öt éves korában átkerül a Tudomány és Kultúra bolygójára. Ezt nem veszteségként érik meg a párok, hiszen gyermekük a legjobb helyre kerül. Boldog lesz hasonló korú társai között.  Itt élnek és tanulnak felnőtt korukig.

Folytatva a sort, a Tudomány és Kultúra bolygóján színházak, könyvtárak, kutatóintézetek és persze iskolák működnek. Itt találkozhatnak a baráti társaságok, ide látogatnak a szerelmespárok, de azok is bármikor és bármeddig itt lehetnek, akikben feltámad az érdeklődés bármely átlagostól eltérő tevékenység iránt. És itt ha például zongorázni támad kedve, nem zavarja a szomszédot. Erre a bolygóra kerülnek a gyerekek is, akik felnőtt korukig itt ismerkednek az emberiség történetével és érdeklődésük szerint folytatják tanulmányaikat. Lesznek, akik a bolygón maradnak, színészek, kutatók, tanárok lesznek. A többség azonban az átlagember ígényeihez alkalmazkodó bolygót választja, ki-ki neme szerint.

Nem vagyok férfisoviniszta, de a szélsőségesen feminista nőktől is irtózom. Ezért ebben az idealista elképzelésben nőket és férfiakat kizárólag a külsejük és nemük különbözteti meg, minden másban teljesen egyenértékűek! Nem azt súlyoztam, hogy mi hiányozna ebből a "szép új világból", hanem azt, hogy mi nem hiányozna. (pénz, háborúk, erőszak, stb.) És persze akárki akármit is mond, férfi és nő a barátaival érti meg magát a leginkább. Ebből következik a régi dilemma: létezhet-e férfi és nő között igazi barátság, és ha igen, miért nem?