Gyerekkoromban nagyon szerettem a hullámvasutat...ma már nem annyira - mégis naponta ülök rajta... Ezt tükrözték régebbi verseim, gondolatfoszlányai m...
Szerencsére napjainkra hullámvasutam "megszelídült" - megszelídítette egy Szóvarázsló - azóta inkább "mesecsónak" :))) - hullámzik, de nem veszélyes :)))))
püffedt bokájú fáradt napok, melyektől csodát sosem, csak málló álmokat kapok s ha kérdezed: miért, hogy mégis itt vagyok egyszerű az ok - csak várok, s álmodok
Ismerős jelenség: :) ''csak várok, s álmodok...'' És az álmok olykor valóra válnak... erről ez jutott eszembe: ''Az élet nagy kaland, Átírható színdarab...'' (Kovácsovics Fruzsina - Hazatalálsz)
Vers