...gondolatok egy felhő szélén...

dreaming58•  2009. augusztus 14. 15:17

...mert van az úgy, hogy néha csak ülök, és nézek...nem gondolok semmire...nem örülök, nem
félek...az agyam kiürül...lebegek...és csak szeretek...
...mintha évezredk óta ülnék itt egy felhő szélén...alattam a végtelen vákumos vonzó, és egyben
taszító mélysége (kész - vége...vagy végem?)...ülök, a lábam lógatom, s élvezem a semmit...hogy nincs semmi és senki - csak én...
...belülre figyelek - lelkem mélyén egy kisgyerek sírdogál, fél, és segítségre vár...évek óta már - hiába...
...aztán ez is elmúlik és valóban úr lesz az üresség...na tessék!
...és akkor hirtelen belémrobban - ez ámítás...na meg lehetetlen is...nem tudom kiüríteni...Te ott vagy egy rejtett pici zugban, és nézel engem...kék szikrákkal szép szemedben...ott ülsz és vársz...hogy mire? egy mosolyra talán?...magad sem tudod...és én sem...de az otthonod a szívem...mindig itt vagy velem...

 

...mert ez a szerelem...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dreaming582009. augusztus 14. 16:06

:)))

def.67-892009. augusztus 14. 16:02

megírtad a nagyon hasonló gondolataimat...de jó volt olvasni :)

dreaming582009. augusztus 14. 15:33

Köszönöm :)))

miriam2009. augusztus 14. 15:27

.....de az otthonod a szívem .... mindig itt vagy velem ...
csodaszép gondolat !!:-))