docacica1995 blogja

2010. november 20. 11:31

Gondolatok

A táj színpomás volt,a fák levelei sárgába öltöztek ,a rétek fakóbbá váltak ....a madarak elrepültek,mint az emberek,akik jobb élet reményébe  szálíngóznak el!!

Az ősz beköszöntésével minden megváltozik....új szerelmek köszöntenek be,s érnek véget !Az ősszel tudnám ezeket az érzéseket jellemezni.

    Van mikor a szív gyönyörű színekben pompázik,s repdes az örömtől mint a madár....de van mikor úgy fáj ,mintha egy tőrt forgatnának benne.Ilyenkor szeretnénk szállni,oly messze ahol ahol csak egyedül vagyunk és elgondolkodhatunk ,hogy miért nem értjük meg a másikat.Azt hisszük,hogy ez most tényleg tökéletes lesz ....jobb lesz minden!!!!.....De talán tévedünk,talán nem,próbáljukmagunknak megmagyarázni a dolgokat és reménykedünk s elveszünk a végtelenbe csak porszemként bolyongunk !!!Néha szeretnénk otthagyni kedvesünket......de elönt minket a félelem"Úgy sem jönne utánunk...mi van ha már nem úgy szeret....és ha nem is szeretett soha?!!!"A szerelem fölemel ,életet,reményt ad a minden napokhoz és arra sarkal,hogy együtt mindent kibírunk !A szerelem titok!!!Nem elég csak annyit mondani a másiknak,hogy"Szeretlek"meg kell fejteni a társunkat!!!Rá kell hangolódni érezi minden apró kis rezdülését,és tudni hogy ezekkel mit akar kifejezni!Van ,hogy feladjuk és úgy érezzük,hogy nem bírjuk tovább.... de ez benne az izgalmas...a rejtély,hogy próbálunk rájönni mit is szerettünk meg benne,s majd rájövünk ....AZ EGÉSZ LÉNYÉT testestől lelkesől minden ,ahogy van!!Ekkor jövünk rá,hogy ő biztos hozzánk tartozik.Tudni fogjuk,hogy életünk nem volt hiába való,még akkor sem ha nem együtt öregedtünk meg,mert minden együtt eltöltött vidám s szomorú perc bennünk él és ezt soha nem veheti el tőllünk senki ,mert ezeket a szívünkbe zártuk és soha nem szabadulunk tőle!!!

2008. május 5. 19:18

ő mondja magát igaz barátnőnek???

Hát ez a napom is jól indult ,még egy kiálhatatlan személy el nem rontotta.Elintézte,hogy összevesszek a legjobb barátnőmmel,szidta az elhunyt nagyapámat ,és ez még nem minden:rám is elég szépeket mondott amit most nem ecsetelnék ,mert ilyet épp eszű ember nem mond,főleg ha azt mondja hogy:"Én vagyok a legjobb barátnőd.Ha-ha ez nagyon vicces kackac!!!Állandóan keresztbe tesz nekem megpróbál megalázni nem túl sok sikerrel!!!Fáj neki az,hogy velem több fiú akr járni mint vele!Nem csodálom.Ha így folytatja még a kutya se fog ránézni nem hogy az emberek!!!Ez is nagyon vicces!Aztán megpróbálta elvenni a nővéremet és bekavart!Hát gyerekek csináltasson magának lánytestvért én is csináltattam! Szóval ez a lány egy házisárkány!!!De ma elegem lett belőlle és kiosztottam!Pedig én egy türelmes ember vagyok.De ez már több a soknál!!!!!!Legszivesebben egy nagy pofont attam volna neki,de mivel én egy kultúrálz ember vagyok nem úgy mint ő ezért nem tettem.Aztán a másik

dög.Elkezd nekem pattogni,hogy ne ugassunk megy stb.....De mit mondtam ez a nap túl sok volt ezért hát.......elszabadultak az indulataim és hát beolvastam neki is!!!!!És tudjátok mit???Jól esett!!Mert nem fogom hagyni,hogy folyton mindenki megalázzon és nem fogok senkitől félni!!!

 

2008. március 18. 13:31

Elhagyott

Egy téli hajnalon ébredve meghallottam a hírt:meghalt az az ember kit szerettem:A nagyapám! Agyomrom émelygett, a szívem gyorsan kalapált!Azt hittem ez csak egy rossz álom!Aztán eszembe jutott az a sok szépemlék melyek nem hagytak nyugodni.Sokszor azt hittem,hogy már nem szeret mert kemény és rideg volt!De rájöttem , hogy már csak pár honapja van hátra.Láttam ahogy leépült,láttam ahogy sírt és mégse panaszkodott mégse ejtett ki a száján egy jaj szót sem csak sírt!Csak sírt némán!Itt volt a november és eljött a temetés napja.Megláttam a koporsót és egy világ omlott össze bennem!És a fejfát melyen a neve ált.Nem akartam elhinni.emlékszem mikor lezögelték a koporsó tetejét s mikor a földet hányták rá.Csak zokoktam és eszembe jutott , hogy többé nem láthatom.Az a szép nyár amit együtt töltöttünk.Elszakadt a szandám és úgy megcsinálta,hogy csak ámulta-bámultam!Az a típus volt aki szeretett beleszolni mindenbe.De most azt kívánom bárcsak itt lenne és beleszólna mindenbe!