csillogo blogja

Barátság
csillogo•  2017. július 10. 08:32

Születésnapodra

Születésnapodra

( Erika barátnőmnek )

 
Nyár középére érnek a napok,
kedvesen szórják madarak
a magot, emelem poharam,
köszöntelek most, ha hagyod!
 
Ünneplőt húzz magadra, fodros a reggel,
nap vasalja ingét, fagyöngyöt visel,
de most ne szaladjuk messzire,
álljuk meg egy percre -
szívedben ma béke legyen,
születésed napját ünnepeld!
 
Családod és a barátok legyenek közel -
állj eléjük tiszta lappal minden időben,
terített asztalodnál, ki akar elérjen,
akikért kora reggel felkelsz!
 
Szolgáld magad, istened, földi
életed hamar elsuhan,
legyen csillagösvény mi vezet,
mihez higgad szívvel érsz.
Önbecsülésed kiteljesedjen,
használd a jóra, álmodd szépre holnapod,
úgy legyen, ahogy te akarod!
Testvérem, boldog születésnapot!

2017. július 10.

csillogo•  2016. szeptember 4. 20:32

Nyár végi szóvetés

Öltöztessük fel a napunkat,
szórjuk szét alvó villámait,
homlokunkról az izzadtságot;
nyíljon örökké a szóvirág.
 
Illatozzon míg a Nap ragyog
és az alvó Hold felkél, legyünk
kis pirókok, ágon gesztenyék;
sudár jegenyék az út szélén.
 
Lehet majd szóvetés a télen,
elvonul az ősz, sekély vízbe
nem fúlnak madarak, felébred
a tavasz - sok kis rajban neszez.
 
Magamhoz hívnálak, hogy mesélj,
öledbe helyezem madaram.
Szeretgesd meg a kis bóbitást,
pitypangosra feslik majd az ég.


2016. szeptember 3.

csillogo•  2014. július 9. 22:01

Erika TesiMMM... Születésnapodra szeretettel


Első lélegzettől az Óperenciáig


Az Egyetlent keresd, tűt a kazalban,
mit régen valaki érted elrejtett,
bizalmát adta, hogy felkeresd, indulj
- száműzetésed után - már jó lenne,

egyre közelebb férkőzni hozzá,
mélyre nyúlni, kérni a lehetetlen
összest - anya-szívet ért - sebeket
szeretve, Babba Mária gyógyítsa meg.

Tápláltál két huncut testet
kik olykor csak legyintenek,
de rajtad már több sebet nem,
nem ejthetnek... utadon vagy...

Dombra fel és le, aranyköpések,
már mindent megértesz
és a boglyák hegyén érzel
már fényes bizsergéseket.

Július érlelt, mint kalászt a sugár,
erőt ad, ha elbuknál, csillogó
két karja lett a szabja, kitakart
emlékcsírát - nem maradsz árvácska,

ha érkezel, szíved formába öntik;
addig Újjászületsz minden évben -
megérsz rá, mint almák a fák hegyén,
ha szüretre mész lesz ki felemel.

Szívem adom e versben, az éveid
folyondárként felöveznek, díszítik
tested vonalát, rábíznak a mára:
légy magvető, szerető édesanya -

bízz az életben, győzd le a halált,
mert minden egyes sejtmolekulád
betölti utolsó órád, az aurád...
Erdély marad a Te Óperenciád!

2014. július 5...

csillogo•  2013. január 20. 06:51

Szép a tél

Mikor a patak felölti jégruháját,
kicsi szánom ott siklik rajta, fénygombját
szilaj csikók párás lehelete szabja.
Elérhetlek, mert olvad a távol partja.

2013. január 19.

csillogo•  2011. május 18. 12:12

Napvirág szíve

 

Első közös vers  Péter Éva Erikával  - hálás szerető szívvel köszönöm az inspirációkat - lelkének gazdag kincsestárát!

Boldog vagyok! 

Napvirág szíve


Sárga krizantém nyílik: mosolyog a nap,
fáradt őszlángot még mintha őriz,
virágba borulna egészen, csak hallgatag.
Avar alól fűszín kanyarog:
mézes abszintot ízlel a tavasz,
tócsapoháron átragyog.
 
Rés nyílt fűszobám ajtaján:
szembogarad megcsillan,
mennyei ajándék vagy, gyógyital -
lassan kortyolva színt vallok.
 
Tündérkarod fonott kosár,
hordozza örök fonalát lelkembe szőve.
Pici szarkalábakkal szemed körül
te békésen rám mosolyogsz.

 

 

Cseppen, hull a szirom-meleg,
megtelik fénnyel a lélek-kosár,
s én újra megtalált: köszöntelek.
A május mintha nyárba vált,
(hosszú álmából felébred)
a tiszta szó a földön lépked...

És dalra fakad a sárga krizantém.