nefelejcs blogja

Gyász
nefelejcs•  2024. január 20. 19:00

Sírodnál

    Üzenet Huginak


Hópehely leple betakar,

szél susogása nem zavar,

öröklét álma szemeden,

nyugalom, béke lelkeden.

Esthajnal csillag világít,

boldogabb ez a világ ...itt.

nefelejcs•  2023. április 5. 17:10

Elköszönő

Vártál napsugaras tavaszt,

sajnos ez már álom marad.

Tavaszi szél elragadott,

égi pályád szárnyra kapott.


Szólott az Úr: Kedves lányom,

jöttödet áldással várom.

Jó szakácsnő kellett ide,

kinek van tudása, hite.


Hidd el, jól érzed majd magad,

családod árva nem marad.

Innen támogatod őket,

lelki erőt kapnak tőled.


A szeretet aranyszála

- nem halványul csillogása -                          

szívet szívvel összekötve

megtart Téged mindörökre.


Megrendülten búcsúzom szomszédasszonyomtól, Piritől.






nefelejcs•  2022. október 27. 09:55

MINDENKIÉRT

Múlt szele éled,     

bánatot ébreszt,

végtelen égen

kit keresel?


Tudni szeretnéd,

lelke szerencsés?

Látja e onnan

kit szeretett?


Rendben a sírkert,

ünnepi díszlet

várja a csendes

látogatót,


érkeznek egyre,   

vágynak e kegyre,

ifjak, időset

támogatók.


Mécsesek égnek,

múltat idéznek,

élesedik sok

színes emlék.


Meg sosem érted,

véges az élet,

hirtelen eszmélsz: 

élt még  nemrég!     

                  

Hálavirágok,

őrszemet állók

illata árad,

szívekig ér.


Innen üzenjük

drága szerettünk,

hő ima szól ma

mindenkiért.


nefelejcs•  2022. október 7. 10:28

Kamarás Klárának, odaátra...

Érezted, sok nincs már hátra,

gondoltál az odaátra,

de a múzsád visszatartott,

új ihletet bőven adott.


Ám egy napon elernyedve

a kezedet elengedte.

S Te a küszöböt átlépve

indultál a messzeségbe.


Dermedt csend maradt utánad,

megbénultak a verslábak.

Léted örök verseidben,

mi osztozunk eme kincsen.


nefelejcs•  2022. május 4. 22:45

Nagyapám halála

Első találkozásom az elmúlással


Gyermekkori halvány emlék,

mi eszembe jutott nemrég.


December volt... Hideg szoba...

Szél a harang hangját hozza.             

Feketében minden rokon,  

szemük könnyes, van ki zokog.         


Nyitott koporsóban Papa!

Kővé dermedt bajszos arca...

Felfogni nem vagyok képes,

ahhoz kevés a hat évem.


Odalépek, megérintem,

hűs homloka nyirkos, érzem.

Rám tör a félsz... Hátrébb lépek,

menekülnék máris innen!


Sírig hordozom e képet,

a lelkembe beleégett.