Bölcsesség...

Fazekas Mihály

A perzsa fejedelem


Egy bölcs perzsa fejedelem olykor magában
Mélyen szokott gondolkodni kertre nyílt ablakában.
Egykor ilyen állapotban töltvén el egész napot,
Naplement tájban magához rendeli a főpapot.
Világosítást kívánok - úgymond - némely isteni
Titkok felől, miket magam nem tudok megfejteni.
A főpap magát előtte illendőn meghajtotta,
A szultán pedig elkezdett beszédét így folytatta:

Szultán:

Igaz-é, amit Istenről mond az Ő prófétája,
Hogy ő csak a jót szereti és a gonoszt útálja?

Főpap:

Az ő szentsége kútfeje ezen nagy igazságnak,
Ő hozzá még árnyéka sem férhet a hamisságnak.

Szultán:

Igaz-é, hogy a mi hitünk sorsosit tartja jóknak,
Akik velünk ellenkeznek, azokat gonoszoknak?

Főpap:

Úgy van. Valakik nem hisznek az ő prófétájába,
Nem mehetnek bé mennyei szép paradicsomába.

Szultán:

Hát az igaz-é, hogy oly nagy hatalmú akaratja,
Hogy mindazt, valami neki nem tetszik, elronthatja?

Főpap:

Oh felséges szultán! ezek mind olyan igazságok,
Melyekről a menny, föld, tenger örökös bizonyságok.

Szultán:

Jól van. Hogyha amit akar, ő mindazt megteheti,
A hitetleneket pedig - mint mondád - nem szereti:
Miért nem törli el őket? Ezen nehézségemet
Fejtsd meg, de vigyázz, meg ne csalj, meg ne bántsd Istenemet!

Főpap:

Hogy e fontos kérdésedre nyomósan felelhessek,
Engedd meg uram, hogy tőled én is egyet kérdhessek.

Szultán:

Halljam!

Főpap:

Az ott ékeskedő virágok seregében,
Melyiknek van elsősége Felséged tetszésében?

Szultán:

Annak, mely amott pompázik deli méltóságában,
Nagy megelégedésem van színében és szagában.

Főpap:

Mit felelne rá Felséged, ha kérdené valaki,
Hogy a többit átaljában miért nem hányatja ki?

Szultán:

E nevetséges kérdésre az volna a feleletem:
Azért, mert a kedves mellett a többit is szeretem
És mi adna elsőséget kellemetességének,
Ha körüle vetélkedő szépségek nem lennének?

Főpap:

Így tehát maga Felséged megfelelt én helyettem,
Mivel a mindenhatóról én is azt felelhetem:
Ő azokat kedveli, kik vallásunkat követik,
De a többit is irgalmas szemei szenvedhetik.
Sőt azokat csak azért is meghagyja bölcsessége,
Hogy köztök jobban kitessék vallásunk dicsősége.

Szultán:

Úgy van-é az, amit szólasz, Isten jámbor szolgája?

Főpap:

Úgy van uram, tőle hozta szentséges prófétája.

Szultán:

Parancsolom tehát, menten főtörvénynek írassék:
Minden vallás országomban tiszteletbe tartassék.