Drawn blogja

Bukott angyal vagyok,
Mert feladtam amit más elfogadott.
Nem akartam elviselni,
Már nem tudtam tovább tűrni.

És igen,cselekedtem,
Tettem,amit más helyett kellett tennem.
És örökké küzdöttem,
Nem állt senki sem mellettem...

Süllyedtem,egyre a mocsokba,
Belülről emésztett a harag mámora.
Végül a porban találtam magam,
De elfogadni akkor sem tudtam!

Szárnyaimat a korom megfestette,
Aranyló fényét feketévé tette.
Repülni kezdtem az ég felé,
Sírva borultam akkor elé.

Ő intett,s én zuhanni kezdtem.
A düh pedig újraéledt bennem.
Sötét szárnyaimon vörös foltok voltak,
Véreztem,de a percek nagyon lassan fogytak.

Szellemekkel beszélek,
Már egyáltalán nem félek.
Sötét éjszakákon szárnyalok,
Keservben megsebzem azt,akit találok....

Szárnyaim feketék,
A ruháim is azok,
Hiába mondanám másképp,
Bukott angyal vagyok