Áfonya - Zsefy Zsanett (cedrus49) blogja

http://seholsincsvilag.blogspot.com/p/az-emlekezes-oldala.html

Versem videón:

 http://youtu.be/NW2Avm3Zqxg

a Költő halála

ha elmegyünk
díszsortűz nem robban bele a tájba
s a déli harangszó sem értünk szól
orgonasípok dallamára
tán halkan mormol imát az olvasó
földi létünk tüze és virága
egymás mellett megfér csendesen
egyik a hév, másik a szelíd alázat
az utolsó egy tűzvirág
mibe halni nem akar,

de mégis kénytelen

Búcsú  Mamától...2010.11.28.16:10

Tegnap még kerekeken gördült vele a nap,
éjjel a holdkaréjból csent falatnyi esélyt,
reggelre elfogyott az égről a pirkadat,
délután már magára hagyta a remény.

Ahogy az út felszaladt az égig,
elfogytak mellőle sorban a fák,
csillagok ülték körül törékenységét,
míg idelent nélküle vibrál a hiány...

október13.- Kálmán napja

 Ma köszöntenélek...

Másnak babonából félsz ez a nap.
Nekem a szép emlékek emeltek
kalapot ismét, amikor felvirradt.

Ma kicsit más minden.

Pedig gondolok mindig rád.
Ez mégis a te napod,
ha hervad is odakinn a virág.

A Nap üzenetet küldött,
s veszem sugaranként az adást:

Ez a kis nyaláb még
gyermekkorom kacagása,
a másik már egy kamaszlány.

-Duzzogó arcvonása
pírt karcol még most is rám.-

A harmadik egy anyai szív,
mit unokákkal öleltél magadhoz,
s hogy' őrízted velük a reményt!

Talán látod felnőni őket..

S, hogy úgy volt,
- nemhiába kérted -
áldott legyen érte az ég!

Most én remélem,
hogy megtalál végre
felhőkre karcolt kis jelem.

Ma gyertyafénnyel idézlek téged,
míg nézem mosolyod őrízte képeket.

Veled égek tovább a lángban,
egy pillantásban, mit retinám
örökre befogadott.

Ma köszöntenélek.
De csak gyertya éghet.
Az ajtót azért nyitva hagyom..